III.2. Társadalmi csoportok kapcsolatai
A mentális terek szerinti elemzés alapján következtetéseket vonhattunk le a sztereotíp módon beléjük látott társadalmi csoportok közelségére, kapcsolatainak szorosságára.
A társadalmi rétegzodés alapján osztályozva a háztartásra vonatkozó adatokat, a mentális térkép kapcsán már megismert eljárással az egyes társadalmi csoportok közötti kapcsolatok jellegére, erosségére, irányára közvetlenül is kaphatunk információkat.
Az elemzést a társadalmi csoportok körüljárásával kezdjük.
E csoportok nem annyira pontosan körülhatárolható kognitív struktúrák, mint a mentális terek. Részletes ismertetésük helyett álljon itt a három falura vonatkozóan három ábra: ezek a falvak társadalmi strukturáit helyezik el a presztízs és az anyagiakhoz való hozzáférés által meghatározott térben.
A presztízs szót itt a hagyományos, nem pedig a hálózatelemzésben megszokott jelentés szerint használjuk. Az "anyagiakhoz való hozzáférés" bonyolult kifejezése, ami Magyarországon egyszeruen jövedelmet és gazdagságot jelent, a másik két faluban jelentheti a pozíció által megszerezheto javakat is, amely azonban nem jelenik meg kimutatható jövedelemként.
A társadalmi csoportokat az ábrákon igyekeztünk a helyben használatos terminusokkal leírni. (Ezek értelmezésével a fejezetben nem foglalkozunk, mert azt megtettük már az egyes falvakról szóló fejezetekben.)
Néhány, viszonylag új társadalmi jelenség leírására azonban egyszeruen még nem születtek meg a helyi kifejezések. (Nincsen kifejezés például azokra, akik Ököritón vagy Gencsen jobb lehetoség híján, kényszerbol adják földmuvelésre a fejüket.) Ilyen esetekben mi adtunk - önkényesen - nevet e csoportoknak. (Példánkban: kényszer-parasztok.)
Az ábrák egységei tulajdonképpen halmazok, amelyek határai (azaz fogalmi értelmezhetoségük) kevéssé pontosak. A halmazok gyakran metszik egymást, vagy épp egymás részhalmazai.
Gencs esetében a falun belüli két csoportosulás (reformátusok és görög-katolikusok) véleménye jelentosen eltér, ezért a társadalom két vélemény szerinti képét két grafikonon ábrázoljuk. A grafikonok a "presztízs" tengely mentén összevethetok.
A társadalomszerkezet gráfja az egyes társadalmi csoportok közötti viszonyrendszert mutatja, megintcsak a háztartásokra vonatkozó adatok összesítése alapján.
A pontok egymástól való távolságát épp a presztízs-vagyon mezobeni távolság alapján rajzoltuk fel, ezért az ábrához képest nem tartalmaz további információkat.
Az aggregálás meglehetosen nehéz feladat volt. A kérdoív, a háztartásra vonatkozó adatokon túl kétféleképp is besoroltatta magát a megkérdezettel. Egyrészt: az egyes, kérdezo által meghatározott társadalmi csoportok közül a megkérdezett melyikhez tartozónak vallja magát. Másrészt: ha bármelyik csoporthoz tartozhatna, melyikhez szeretne leginkább tartozni. A beérkezett adatok azonban gyakran egymásnak ellentmondóak voltak. Azt el akartuk kerülni, hogy a háztartást a rá vonatkozó adatok alapján mi magunk soroljuk be.
Sok adatot ki kellett hagynunk ezért az elemzésbol, ami a gráfok értelmezhetoségét és érvényességi körét csökkentette.
1. ábra: a magyarországi Ököritófülpös társadalmi szerkezete 1994 telén
4. számú gráf - Ököritófülpös társadalmi csoportjainak kapcsolatai
A hipergráf egy roppant öszetett, ám nem túl nagy suruségu mikrotársadalom képét mutatja. Három fo csoportosulás figyelheto meg, a marginalizálódottak, az elit és a társadalom többségét jelento csoportok.
A marginalizálódottak (cigányok, járadékos munkanélküliek, földhözragadtak és özvegyasszonyok), bár anyagi helyzetükben nincs lényeges különbség, nem alkotnak valódi csoportot abban az értelemben, hogy egymással nem tartanak fenn eros kapcsolatokat. A csoportokon belüli kötések surusége gyenge. Ennek az az oka, hogy e csoport tagjai jobbára a kevés kapcsolattal rendelkezo háztartások közé tartoznak. Intenzív (magas fokú) kapcsolatokat a középhad alsóbb rétegeivel ápolnak; ezek jelentos részben egykori kollegák, akik ma kényszerparasztok vagy sikerült leszázalékoltatniuk magukat.
A legnépesebb csoportosulás tagjai (gazdák, volt Tsz-tagok, kényszerparasztok és vállalkozók, leszázalékoltak, ingázók) egymással intenzív kapcsolatokat ápolnak, mint ahogy csoportjuk alsóbb rétegekbe csúszott elemeivel is. A csoporton belüli és csoportok közti kohéziós ero közötti különbség nem szignifikáns, ami azt jelenti, hogy e társadalmi kategóriák viszonylag kevéssé kötik tagjaikat.
Az elit csoport tagjai (nagykutyák, Tsz-vezetok, irodisták, hivatali dolgozók, mezogazdasági és egyéb vállalkozók, értelmiségiek) foleg egymással ápolnak kapcsolatokat. A csoportokon belüli kohézió különösen az értelmiségiek között magas.
2. ábra: a romániai Gencs társadalma 1994 telén (14)
5. gráf - Gencs társadalmi csoportjainak kapcsolatai
A társadalmi rétegzodés leírására használt kategóriák még több kulturális, azaz gazdaságon kívüli elemet tartalmaznak, mint Ököritón. Például: a "csobán" kategória szinonímája a magyarok között az osán, a pásztor, bekerült, mindkét helyen az avasi, az ortodox.
Lényegesen kevésbé strukturált társadalommal állunk szemben, mint Ököritófülpös esetében. Kevesebb, egyenként kiterjedtebb csoport található.
Egyetlen igazán marginális csoport van, a cigányoké. A hasonló megítélésu pásztorok a görög katolikusokkal ápolnak kétszeres rétegezettségu, jellemzoen (gazdasági és egyházi szervezeti, esetenként rokoni) kapcsolatokat.
Az L-ék vezette görög-katolikus családi koalíció ("Dallas család", vezetoje pedig az öreg L., "Jockie") kapcsolathálója, bár nem túl kiterjedt, magas presztízsrol árulkodik.
A magyar társadalom csoportjai meglehetosen suru szálakkal kötodnek egymáshoz. A kapcsolatok nem szimmetrikusak, a kényszervállalkozók határozottan alacsony, a nagygazdák magas presztízzsel bírnak, míg a gazdák és a helyi értelmiség esetében a hálózati pontok ki- és befokai megegyeznek.
3. ábra: az ukrajnai Borzsava társadalma 1994 telén (15)
6. gráf - Borzsava társadalmi csoportjainak kapcsolatai
Borzsava társadalmának központjában az Ä ott releváns fogalomnak tartott Ä "nép" áll. A nép a helyi társadalom különbözo elemeit, a traktoristákat, a vasutasokat, az ingázókat, a munkanélkülieket foglalja magába, csupán egy-két társadalmi csoport marad ki, vagy azért, mert nem felelnek meg a kívánalmaknak, marginalizálódtak (mint az ONCSA lakói, akik túlnyomóan aszimmetrikus kapcsolatokat tartanak fenn), vagy pedig azért, mert felette állnak e kategóriának, mint a farmerek, vagy a kolhoz-vezetok. E csoportok mind kis létszámúak, farmerek például csak ketten vannak a faluban. Egymással nem, de a néppel többszörösen rétegezett kapcsolatban állnak.
Az ONCSA alacsony, a másik ketto egyértelmuen magas presztízsu csoport.
A néphez nagyon közel álló, de nem teljesen a néphez tartozó, viszont ahhoz sok szállal kötodo csoportok az értelmiségiek, a csencselok és - a marginalizálódás határán - a lanka.
III.3. Életciklus és kapcsolatháló: Csajanov új értelmezése
A paraszti háztartás eroforrás-szükségletének vizsgálata hosszú ido óta fontos területe különbözo közgazdasági és antropológiai kutatásoknak. Az egyik korai, klasszikusnak számító munkában Csajanov (16) a régi orosz paraszti társadalom muködése kapcsán azt a jelenéget írta le, hogy a paraszti háztartások által muvelésbe vont földterület nagysága a család szükségletei és munkaerokínálata szerint folytonosan változik. Ennek megfeleloen a fiatal házaspár kevés földön gazdálkodik, majd egyre többet bérel, vesz vagy muvel napszámban, hiszen több jövedelemre is van szüksége, és, ahogy gyarapszik a család, több a rendelkezésre álló munkáskéz is. Az idos kor felé haladván a tendencia megfordul: kirepülnek a gyermekek, hozományba megy a föld, az idos szülok mind kisebb terület megmuvelésére vállalkoznak.
A századfordulós orosz parasztcsalád föld-igényét a következo görbe írja le:
Ma már nehéz ellenorizni, hogy a tokeallokáció valóban lehetett-e ennyire rugalmas a paraszti világban, de nem is ez a bennünket érdekelo kérdés. A hálózatelemzés eszközeivel mi arra kerestük a választ, hogy a mai magyar falusi társadalomban a különbözo korcsoportok hogyan használják kapcsolati tokéjüket, azaz hány olyan kapcsolattal rendelkeznek, amelyeket a gazdasági életben is használnak. Az adatok Ököritófülpösre vonatkoznak.
Életkor, családi állapot, önálló háztartás, foglalkozás és munkaképesség alapján három csoportot képeztünk:
1. szülokkel egy háztartásban élo, tanuló vagy pályakezdo fiatal.
2. házas vagy önálló háztartást vezeto, önálló keresettel rendelkezo, munkaképes korú és munkavállalóként, vállalkozóként fellépo középkorú, jellemzoen családos ember.
3. idos vagy nem-munkaképes, nem-munkavállaló attitudöket felmutató személy,
és az egyes csoportokra jellemzo kapcsolati mutatókat átlagoltuk. Az elemzés tehát statikus elemzés, ahol nem az életciklust, mint folyamatot követjük nyomon, hanem az egyes korcsoportok adatait hasonlítjuk össze.
Az eredményeket a következo diagramm tartalmazza:
A gazdasági versus kulturális-társadalmi kapcsolatok az egyes korcsoportoknál
Az oszlop magassága a megkérdezett korcsoport egy fore eso összes kapcsolatát jelzi. Zöld szakasz a tisztán társadalmi-kulturális kapcsolatokat jelzi, a piros pedig azokat a kapcsolatokat, amelyeket a megkérdezett, bevallása szerint a fo- vagy kiegészíto gazdaságában is muködtet. Látható, hogy a fiatalok kevés gazdasági kapcsolatot ápolnak, a családos emberek annál többet, az idosek ismét keveset. Úgy tunik, hogy a háztartások kapcsolati tokéje egy szabályos harang alakot ír le az életciklusnak megfeleloen, e tokefajtára tehát áll a csajanovi modell.
A következo megközelítés a hagyományos paraszti és a modern jellegu, azaz nem-utcabeli iskolatársi, baráti, munkahelyi, üzlettársi kapcsolatok arányát mutatja.
A hagyományos versus az új típusú kapcsolatok a különbözo korcsoportoknál
Megállapítható, hogy a kapcsolatok a legkiterjedtebbek ifjúkorban, a pályakezdés és párválasztás idoszakában. Itt a legmagasabb a nem-hagyományos kapcsolatok aránya is: az összes kapcsolatok harmada. (Az iskolatársi, volt iskolatársi kapcsolatokat következetesen újszerunek soroltuk.) A második korcsoport hálója átlagosan 10 fos, ami egyharmada az elozo csoporténak. A kapcsolatok csupán 13 %-a modern a mi kritériumaink szerint. Az idosek ismeretségi köre a legkisebb, és ami ennél is fontosabb, a kapcsolatok egyszerusödnek, a közeli rokonság és a szomszédság szerepe kizárólagossá válik.
A harmadik megközelítés a kapcsolatháló homogenitását vizsgálja. Az oszlopdiagrammok szakaszai azt mutatják, hogy az egyes korcsoportok tagjai között milyen arányban szerepelnek azok, akik sokféle, illetve akik legalább kétharmad arányban homogén társadalmi csoportokkal ápolnak kapcsolatokat.
A homogén versus heterogén ego-hálók aránya korcsoportonkéntl
Megállapítható, hogy a fiatalok között nagyon sok olyan van - a mintába kerültek kétharmada - akiknek kapcsolathálója heterogén. Az iskolában és ifjúsági szervezetekben a fiatalok minden más falubeli fiatallal kapcsolatba kerülhetnek; e kapcsolatok nagyban segítik a tájékozódást, és jelentos hányadban képezhetnek hidat eltéro társadalmi csoportokhoz.
A középkorúak többségénél az ego-háló egynemu társadalmi csoporthoz jelentenek utat - jellemzoen ahhoz, amelybe a megkérdezett is tartozott.
Az idosek kapcsolathálója a legkisebb kiterjedésu, és ami ennél is fontosabb, jelentosen homogenizálódik. Egyszerre több társadalmi csoporttal csupán három ember tartott fenn kapcsolatot a mintába került tizennyolc közül.
Ököritófülpösön elegendoen kiterjedt minta állt a rendelkezésünkre ahhoz, hogy a falu kapcsolathálóját grafikailag is megjeleníthessük. Ha a térképre rajzoljuk a megkérdezett 54 háztartás egyirányú vagy kölcsönös látogatásait, valódi hálóforma alakul ki. Ez a háló természetesen csak vázlat, hiszen csak tízszázalékos mintával rendelkeztünk, és a rajz áttekinthetosége érdekében eltekintettünk az összes adatszolgáltató ego-hálójának megrajzolásától. Az itt bemutatott rajz 36 háztartás adatait tartalmazza.
Az aránytartó térképvázlatot a falu rendezési tervéhez 1988-ban készített térkép alapján, számítógépen rajzoltuk meg. Az ötféle szaggatott vonal öt vizsgált csoportot jelöl:
A térképvázlatból leginkább az egyes csoportok ego-hálózatainak strukturális különbségei olvashatók ki.
A háztartásokat a falu térképén feltüntetett pontok, a kapcsolatot (a húsvéti látogatás tényét) a pontokat összeköto vonal jelöli, akkor, ha a kapcsolat átlépi egy mentális tér határát. Törekedtünk a feltüntetett lakhelyek minél pontosabb meghatározására és összekötésére. Ha a két háztartás kölcsönösen látogatta egymást, azt két párhuzamos vonal jelzi.
A szomszédságba, a metális téren belülre irányuló kapcsolatokat (az áttekinthetoség miatt) rövid vonalkákkal jelöltük.
A falu határain túlnyúló kapcsolatokat egységesen a lap legközelebbi széléig vezeto vonal jelöli. Irányuk nem mérvadó, a vonalak száma a távoli kapcsolatok számát mutatja.