VIII. HUNNET konferencia

2011. október 21.

MTA Szociológiai Kutatóintézet Könyvtárszobája

Budapest I. Úri. u. 49.

 

 

08:45-09:00

Megnyitó

 

09:00-09:20

Pszichológiai jellemzők kapcsolatának feltárása hálózatelemzéssel

Orosz Katalin, Vass Zoltán, Sváb Péter, Vicsek András, Pollner Péter

 

09:20-09:40

Hogyan változik a közösség, mi történik a szervezettel? – Hazai multinacionális vállalatban egy éven belül két vizsgálat

Sági György

 

09:40-10:00

Szervezeti hálózatkutatás és GLOBE kultúrakutatás közös vizsgálata

Kisszőllősi Szántó Bea, Micsinai István

 

10:00-10:20

Bevándorlók sikeres integrációjának feltételei

Feleky Gábor Attila

 

10:20-10:40

Kávészünet

 

10:40-11:00

Életút interpretáció a dinamikus ego-háló elemzés lehetőségeivel

Lencsés Gyula, Nagy Terézia

 

11:00-11:20

Katalitikus hálók: másodrendű interakciók hálózati modellezése

Douglas R. White, Vedres Balázs, Carl Nordlund 

 

11:20-11:40

Esztétikai választások – A magyar kortárs képzőművészeti mező dinamikája a kétezres években

Szanyi Ágnes, Varga Attila

 

11:40-12:00

A moldvai magyar értelmiség, a csángó ügy és a Kárpát-medencei támogatás

Kónya Hanna

 

12:00-13:00

Ebédszünet

 

13:00-13:40

Tisztújító közgyűlés

 

13:40-14:40

A BCE RECENS (Kapcsolatháló-és Oktatáskutató Központ) legfrissebb kutatási eredményei

 

13:40-14:00

Egyéni tulajdonságok vs. homofília: A népszerűség kontextuális modellje

Boda Zsófia, Néray Bálint, Vörös András

 

 

 

14:00-14:20

A negatív kapcsolatok dinamikája homogén és heterogén iskolai közösségekben

Pál Judit, Csaba Zoltán László, Takács Károly

 

14:20-14:40

Kapcsolathálók és diszkrimináció a munkaerőpiacon

Takács Károly

 

14:40-15:10

Pitching fórum

 

14:40-14:55

Fenntartható hálózatok

Antal Attila

 

14:55-15:10

Egohálózatok vizsgálata a network napló segítségével

Huszti Éva

 

15:10-15:30 Kávészünet

 

15:30-15:50

A hatalom hálója

Bozsonyi Károly, Horváth Zsolt, Kmetty Zoltán

 

15:50-16:10

Az önkormányzatok pályázati együttműködésének lyukas hálója

Bodor-Eranus Eliza

 

16:10-16:30

Internal Export of EU 27 from 2000 to 2009 - A Network Approach

Németh Ádám

 

16:30-16:50

Innovation Network Metrics and the Transformed Societies of Europe

Michelle Crosby-Nagy                                                            

 

16:50-17:10

Bezáródó kapcsolati hálók: szegény roma háztartások kapcsolati jellemzői két városban

Messing Vera

 

 

Kivonatok

 

 

 

A hatalom hálója

 

Bozsonyi Károly, Horváth Zsolt, Kmetty Zoltán

 

Kulcsszavak: vadászat, szocialista elit, történettudomány, hálózatkutatás

 

Előadásunkban a rendszerváltozás előtti hatalmi elit strukturális sajátosságait kívánjuk megvizsgálni a vadászataik során kialakult viszonyok elemzésével. Ehhez alapadatokkal az Egyetértés vadásztársaság trófealőjegyzékei szolgálnak. . Kísérletet teszünk arra, hogy az együttvadászási koincidenciák alapján felrajzoljuk a hatalmi elit vadászati hálózatát. A politikatörténet eseményei alapján három részre bontjuk a vizsgált időszakot. A különböző időszakok elemzése lehetőséget nyújt arra is, hogy a szerepelők hatalmi dinamikáját megállapítsuk – egyes személyek mikor mennyire voltak központi helyen a hálózati struktúrában. Ez véleményünk szerint árnyalni tudja az elit egyes szereplői felemelkedési, illetve bukási pályájának dinamikáját. Bemutatjuk azt is, hogy a különböző időszakokban a hálózat strukturális paraméterei mennyiben változnak meg. Elemzésünkben a gráf strukturális paramétereit összevetjük szimulált hálók paramétereivel is. A hálózatelemzés standard módszertanát kiegészítve a hálózat véletlen és nem véletlen perturbációkkal szembeni stabilitását is vizsgáljuk a három lehatárolt időszakban.

 

 

Életút interpretáció a dinamikus ego-háló elemzés lehetőségeivel

 

Lencsés Gyula és Nagy Terézia

 

Kulcsszavak: életút, egoháló, dinamika, klaszter

 

Előadásunkban egy menekült életútját kívánjuk ego-háló elemzés segítségével bemutatni. Célunk az, hogy az élettörténeti módszer és az ego-háló elemzés ötvözésével mutassuk be a háló dinamikáját, s azt, hogy a dinamika milyen új értelmezésekre adhat lehetőséget. A háló időbeli változását nemcsak ábrázolni kívánjuk, hanem klaszterelemzéssel és interpretív módszerekkel kívánjuk meghatározni a különböző típusú kapcsolatokat és azok hatásait.

 

 

Egyéni tulajdonságok vs. homofília: A népszerűség kontextuális modellje

 

Boda Zsófia, Néray Bálint, Vörös András

 

Kulcsszavak: személyiségvonás, kontextuális tényezők, homofília.

 

Korábbi kutatások arra utalnak, hogy bizonyos egyéni tulajdonságok – mint például egyes személyiségvonások – képesek hatást gyakorolni az egyének hálózatban elfoglalt pozíciójára. Nyilvánvalónak tűnik azonban az is, hogy bizonyos kontextuális tényezők, így a csoportösszetétel, befolyással lehetnek az egyéni jellemzőkre. E gondolatmenet alapján egy korábbi munkában rámutattunk, hogy a csoport heterogenitása befolyásolhatja a személyiségvonások centralitásra gyakorolt hatását. Ezen eredmények azt sugallják, hogy bizonyos alapvető hálózatos mechanizmusok, mint például a homofília, alapvető hatással lehetnek a hálózatok kialakulására és módosíthatják más tényezők szerepét is azáltal, hogy korlátozzák a potenciális kapcsolatok számát. Előadásunkban bemutatunk egy modellt, amely egyaránt számításba veszi bizonyos személyiségjellemzők közvetlen hatását és a csoporttagok közti hasonlóságok és a különbségek hatását néhány, a homofília szempontjából releváns dimenzióban (például nem, etnikum). A modellt egy saját adatfelvételből származó, magyar középiskolásokat tartalmazó mintán teszteltük. Az eredmények segíthetnek feltárni olyan kontextuális tényezőket, amelyek fontosak lehetnek a hálózatbeli szegregáció és integráció szempontjából.

 

 

 

A negatív kapcsolatok dinamikája homogén és heterogén iskolai közösségekben

 

Pál Judit, Csaba Zoltán László, Takács Károly

 

Kulcsszavak: Negatív kapcsolatok, hálózati dinamika, státuszverseny, iskolai hálózatok

 

A negatív kötések hatása jelentős a társadalmi hálózatokban, hiszen az ellenszenv, az utálat, a pletyka, vagy a relációs agresszió eltérő típusai erőteljesebb érzelmi és viselkedésbeli reakciót válthatnak ki egy közösség működésében, mint a pozitív, például baráti kötések. Különösen igaz ez a középiskolások körében, ahol a megalázás, a fizikai és a verbális agresszió jelentősen hat az iskolai teljesítményre, valamint a diákok szociális és pszichológiai fejlődésére. Előadásunkban azt vizsgáljuk, hogy a társadalmi háttérváltozók szerinti homogén, illetve heterogén osztályokban hogyan alakulnak a negatív viszonyok a státuszverseny jelenségével összefüggésben. Feltételezéseink alapján a negatív viszonyok különböző formái eltérő körülmények között jönnek létre: addig, amíg az osztályon belüli státuszverseny a társadalmi hátterét tekintve homogén osztályokban relatív lassabban zajlik, különböző típusú negatív kapcsolatok lesznek jellemzőek. Ezek a jellemző negatív kapcsolatok időben egyenletes erősségű és azonos eloszlást mutatnak. Ezzel ellentétesen a társadalmi hátteret tekintve heterogén osztályokban, ahol a diákok már összekerülésükkor intenzíven kimutatják a negatív érzületeiket, hamar tisztázzák a csoporton belüli státuszhierarchiát, így a jellemző típusú negatív kapcsolat sűrűsége eleinte magas lesz, majd időben hirtelen csökken, és egy relatíve alacsony szinten stabilizálódik. Hipotéziseinket egy kelet-magyarországi kisváros középiskolás osztályaiban teszteltük (N=274), ahol a negatív viszonyokat ötféleképpen mértük kettő, illetve ahol volt elegendő információnk, három időpontban. Ismert, hogy a rosszindulatú pletykálkodás a státuszelérés egyik legfontosabb eszköze, ezért nem lehet véletlen, hogy a rosszindulatú pletykálkodás volt az egyetlen olyan negatív viszony, ahol érvényesültek a várakozásaink.

 

 

Kapcsolathálók és diszkrimináció a munkaerőpiacon

 

Takács Károly

 

Bár sok közgazdász hisz abban, hogy a munkaadók és a munkavállalók párosítását a piac optimálisan elvégzi vagy legalábbis tiszta helyzetben elvégezheti, a gyakorlatban nem találunk olyan piacokat, ahol ne tapasztalnánk nagyarányú egyenlőtlenségeket a munkához jutásban, a bérekben, vagy a promóciós lehetőségekben az egyes társadalmi csoportok között. Az előadás első részében azt mutatja be, hogyan jöhetnek létre viszonylag nagyarányú egyenlőtlenségek még a legtisztább piacokon is a profitéhes és teljesen semleges munkaadók döntéseinek nem szándékolt következményeiként. A második részben ehhez kapcsolódóan az előadás azt vizsgálja, hogy a városi legendáknak megfelelően a társadalmi kapcsolathálók valóban növelik-e a munkához jutásban az egyenlőtlenségeket, azaz nagyobb hátrányokat szenvedhetnek-e bizonyos társadalmi csoportok, ha ceteris paribus a kapcsolatok szerepe növekedik a munkához jutásban. A városi legendák azonban tévesek lehetnek, hiszen a kapcsolatok útján betöltött állások esetén az aszimmetrikus információ problémája mérséklődik, és a munkaadók kevésbé vannak kiszolgáltatva kezdeti hibás tapasztalataiknak. A dilemmát a bemutatott ágens alapú szimuláció eredményei sem oldják fel, hiszen a válaszok feltételesek: a munkához jutás bizonyos típusú hálózati mechanizmusai segíthetnek az egyenlőtlenségek csökkentésében, de a kapcsolati struktúrák szerepe nem feltétlenül számottevő.

 

 

Internal Export of EU 27 from 2000 to 2009 - A Network Approach

 

Németh Ádám

 

Kucsszavak: European integration, export network, social network analysis

 

As the ultimate purpose of my paper I examine how the internal export of the EU 27 countries has evolved from 2000 to 2009; investigate how member countries are affiliated to other member counties in terms of internal export if we have market size and export volume filtered.  From an economist perspective I follow a Wallersteinian path by stating that exports have to be considered in a complex manner. That is why I can apply a network toolkit to this problem. As the ultimate purpose of my paper I examine the impact of the European integration processes on EU 27 internal export from 2000 to 2009. I investigate how member countries are interrelated to other member counties in terms of internal export, if we have market size and export volume filtered. Therefore, I create a ‘subjective export’ measure intending to demonstrate the extent of affiliation.

In order to find out these questions I examine three hypotheses:

1.         The export network among EU 27 from 2000 to 2009 reveals a more and more intense relationship

2.         The core of EU internal export were in 2000 and remained until 2009 the former EU 15 countries

3.         Relationship among EU 25 and Bulgaria and Romania increased after 2007

I concluded that the ties among EU countries increased significantly after the adhesions. However, after 2007 even the normalized data the ones the impact of total export change in volume is filtered seem to show a decrease by 2009. Furthermore, we can admit that the core of EU internal trade has been partially replaced, the new-joiner countries started to gain field. Above that I have highlighted that not every new-joiner country can benefit equally from the adhesion, as it had no significant impact on Bulgarian export.

 

 

 

 

 

A moldvai magyar értelmiség, a csángó ügy és a Kárpát-medencei támogatás

 

Kónya Hanna

 

Kulcsszavak: együttműködési kapcsolatok, Csángó ügy, elit, társas támogatás

 

A 90-es évek elejétől a csángó ügy – mely egyaránt tartalmaz kulturális, szociális, egészségügyi, vallási, oktatási, stb. mozgalmakat – a csángó kultúra és társadalom megmentése, kiemelkedett szerepet kapott a magyar kormánynál. Legmarkánsabb aspektusa a többnyire Székelyföldön megszervezett magyar oktatás. Az elsőként Csíkszeredában elinduló képzés nyíltan vállalta azt a célt, hogy a Moldvából érkező 12-14 éves gyerekekből építsék fel a csángó értelmiségi réteget. A Csángó ügyet érintő együttműködési viszonyokra fokuszálva, arra keresem a választ, hogy ez az értelmiségi réteg mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Az Ego-net programcsomag segítéségével 44 ego-háló lett egy egységes kapcsolathálóvá szerkesztve, mely egyaránt tartalmazza az ego-alter valamint az alter-alter kapcsolatokat is. A kutatás fő kérdésének megválaszolásához a teljes hálóból előbb a Magyarország felé és onnan mutató, majd az erdélyi kapcsolatok kerülnek ki, így vizsgálva hogyan változik a kapcsolatháló szerkezete.

 

 

Az önkormányzatok pályázati együttműködésének lyukas hálója

 

Bodor-Eranus Eliza

 

Kulcsszavak: önkormányzatok, finanszírozási források, együttműködési hálózatok, strukturális lyukak, brókerek

 

Annak ellenére, hogy a fejlesztési finanszírozási lehetőségekről szóló információk elvileg minden önkormányzathoz egyformán eljutnak, az tapasztalható, hogy még az együttműködésre ösztönző pályázatok esetében sem kommunikálnak egymással a különböző települések.

Az önkormányzatok közötti kommunikáció hiánya egy olyan kapcsolathálózatot eredményez, amelyben strukturális lyukak vannak. Nemcsak a szervezeti struktúra modellje (hierarchikus vagy piaci modell) magyarázhatja a strukturális lyukak jelenlétét az önkormányzati együttműködési hálóban, hanem az önkormányzatok rendszeréből fakadó tényezők is. Nevezetesen, hogy a települések önkormányzatai még nem kalibrálták át magukat a pályázati rendszerre, azaz, hogy a pályázati rendszernek megfelelő szervezeti funkciókat még nem sikerült teljes mértékben integrálni.

Kérdés az, hogy milyen szereplők használják ki ezt a típusú együttműködési hálózatot? Kovách (2007) pályázati osztály megközelítésére rímelve, elmondható-e, hogy a strukturális lyukakat jellemzően a piaci szereplők töltik be: a pályázatírók, tanácsadó cégek, amelyek az önkormányzatok közötti hiányos kapcsolatokat saját érdekükben tudják felhasználni.

Az eredmények egy 2010-ben, a kaposvári kistérségben, folyatott terepmunka tapasztalatai alapján összegzik az önkormányzatok kapcsolathálózatának sajátosságait.

 

 

Hogyan változik a közösség, mi történik a szervezettel?

Hazai multinacionális vállalatban egy éven belül két vizsgálat

 

Sági György

 

Kulcsszavak: Szervezeti hálózatkutatás, szervezetfejlesztés

 

Röviden bemutatásra kerül néhány szervezeti változás, amely egy SNA alapú szervezetfejlesztés során tapasztaltunk.

2011 során először csak a vezetés körében, majd a teljes szervezetben végzett hálózatelemzés tapasztalatainak ismertetése, amelyben bemutatásra kerül a relációk-dimenziók-aspektusok kialakítása és felfogása a szervezetfejlesztésben. Milyen multiplex hálózatokat vizsgáltunk és milyen következtetésekre jutottunk a szervezet működése szempontjából.

2011-ben egy hazai multinacionális vállalatban kétfázisú hálózatelemzést valósítottunk meg. Az első körben csak a vezetésre 147 fő-re terjedt ki a lekérdezés (141 fő töltötte ki az online kérdőívet), míg a második körben, hat hónappal később a több mint 1000 fős teljes szervezetet lekérdeztük (86%-ot meghaladó válaszadás).

Az előadás ismerteti, hogy hogyan alakul a vezetői hálózat, ha egy menedzsment tag távozik és a helyébe belülről nevezik ki az utódját, hogyan alakul egy felsővezető hálózati pozíciója, ha az két hónappal az első mérés előtt érkezik, s a struktúra további számos változása is bemutatásra kerül.

Érintünk további számunkra fontos kérdést:

Hogyan reagáltak a vezetők egy új szervezeti koncepcióra. Milyen dilemmákkal találkoztunk a vizsgálatok során. Valamint röviden összefoglaljuk, hogy milyen koncepcióval nyúltunk a szervezethez és mennyisben sikerült egy új szervezeti gondolkodást elindítanunk.

 

 

Szervezeti hálózatkutatás és GLOBE kultúrakutatás közös vizsgálata

 

Kisszőllősi Szántó Bea, Micsinai István

 

Kulcsszavak: Szervezeti hálózatkutatás, GLOBE, kultúrakutatás

 

Előadásunkban egy közép-európai multinacionális szervezet körében folyó kutatás eredményeit mutatjuk be. A kutatás három fő részből áll. Az első rész a szervezeti hálózatkutatás módszertanára épülve ismerteti a szervezet fő tulajdonságait. Bemutatjuk a szervezet formális és személyes kapcsolatokra épülő hálózatait, azoknak fő tulajdonságait. Ugyanebben a szervezetben a hálózatkutatás mellett szervezeti kultúrakutatásra is sor került. A GLOBE kérdőíven keresztül kilenc dimenzióban vizsgáltuk (pl. teljesítményorientáció, asszertivitás, hatalmi távolság) a szervezetre jellemző kívánatos, és tényleges értékeket. Az előadásban röviden érintjük, hogy a különböző demográfiai változók, a vezetői pozíció miként hat a szervezet különböző csoportjainak kultúra észlelésére, illetve hogy a tényleges és kívánatos értékek mennyiben térnek el, pozitívnak, vagy  negatívnak látva a vállalat működését.

Similis simile gaudet – a hasonló hasonlót szereti, másként megfogalmazva, a homofília a társadalmi hálózatok szerveződésének egyik alappontja. A kapcsolatok és a különböző dimenziókban megjelenő értékek elméleti alapon szorosan összefüggnek. Az, hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki, a két kutatás eredményeinek összekapcsolásával mutatjuk be. Ismertetjük, hogy a szervezeti hálózatok különböző típusai, valamint globe eredmények fényében milyen hatások mutathatóak ki a szervezet működésében.

 

 

Katalitikus hálók: másodrendű interakciók hálózati modellezése

 

Douglas R. White, Balazs Vedres, Carl Nordlund

 

Kulcsszavak: módszertan, hálózat-elmélet, hálózati szerepek, munkacsoportok

 

A hálózattudomány jelenleg domináns, csaknem kizárólagos ontologiája csomópontok között tételez fel interakciókat, ezek között értelmez éleket. Ezt a hálózati ontológiát terjesztjük ki a csomópontok és élek közötti interakciók bevonásával, egyfajta társadalmi katalitikus hálók rajzolásával. A másodlagos interakciók modellezése gráfelméleti szempontból nem újdonság (Harary, Petri), és némi társadalomelmleti előzménye is van (Nadel). Mi a hálózat-elméleti alkalmazásra és a módszertani kidolgozásra vállalkozunk. A csomópont-él kapcsolódásokat elsőként a rokonsági hálók területén elemezzük, majd vállalati munkacsoportok vezetéséről hozunk példákat, és főemlős csoportok hierarchiájának dinamikáját elemezzük. Az üzleti életből egy egyszerű példa ha egy középvezető kapcsolatokat igyekszik kialakítani munkacsoportján belül, vagy meglévő kapcsolatok tartalmát igyekszik megváltoztatni. Tágabb társadalmi kontextusban például egy marginális csoport "társadalmi tőkéjének" növelésére tett kísérlet is felfogható másodlagos interakcióként. Fordított példaként, a kritikai város-szociológia eltűnő közterekről szóló irodalma is értelmezhető mint kapcsolatokat romboló másodlagos interakció.  Ugyanide vág az autoriter rendszerek kommunikációs technológiákat blokkoló politikája (a telefonvonalak hiánya a Kádár-rendszerben, vagy a Facebook elérhetetlenné tétele Egyiptomban).

 

 

 

 

 

 

Bevándorlók sikeres integrációjának feltételei

 

Feleky Gábor Attila

 

Kulcsszavak: migráció, integráció, társadalmi tőke, ego-háló

 

Az előadás a 2010-ben zajlott „A sikeres integráció feltételeinek feltárása” című kutatási projekt eredményeit ismerteti. Rövid módszertani összefoglalást követően bemutatjuk, hogy milyen – külső, valamint belső – tényezők járulnak hozzá a bevándorlók magyar társadalomba történő beilleszkedéséhez. Külön kitérünk a migránsok ego-hálójának ismertetésére, továbbá bemutatjuk, hogy a bevándorlók kapcsolatai milyen összefüggést mutatnak integrációjuk mértékével.

 

 

Fenntartható hálózatok

 

Antal Attila

 

Az előadás arra keresi a választ, hogy milyen környezeti, környezetpolitikai hálózatok működtethetők (helyi és európai szinten) a fenntarthatóság érdekében. A hálózatelmélet egyre jelentősebb területének eszközeinek segítségével feltárhatóak azok a jogi, politikai, civil, gazdasági szerveződések, amely a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot elősegíthetik – vagy éppen gátolják azt. A hálózatelmélet apparátusa azonban ennél többet is lehetővé tesz: segítségével felfedezhető ezen hálózatok rejtett működése, belső dinamikája és hiányosságai. Az előadás egyik fő hipotézise az, hogy megfelelő tervezéssel kialakíthatóak olyan (szak)politikai, civil, vallási, tudományos együttműködések, amelyek a fenntarthatóság szolgálatába állíthatóak, sőt a jövőben éppen az ilyen racionális, hálózati tervezés jelentheti magát a fenntarthatóságot. Az előadás másik fő hipotézise az, hogy a hálózatokban való gondolkodás választ adhat azokra a dilemmákra és kritikákra, amelyek a fenntartható fejlődéssel szemben megfogalmazódnak (pl. nem tudjuk pontosan, hogy mi a jövő nemzedékek érdeke). Mindezek alapján talán, ha fenntartható környezeti hálózatokban gondolkodunk; s ha felfedezzük a múlt, a jelen és a jövő hálózatai közötti kapcsolatokat, akkor eljuthatunk a fenntarthatóság egy mélyebb értelmezéséhez és így könnyebb lesz ennek alapján berendezni életünket.

 

 

Egohálózatok vizsgálata a network napló segítségével

 

Huszti Éva

 

A bemutatni kívánt ötlet a network napló, mely az egocentrikus kapcsolati háló szélesebb körű megismerésére irányul.

A kutatás célja, annak bizonyítása, hogy a napló módszerrel tágasabb egocentrikus kapcsolati hálót tudunk feltárni, mint a hagyományosabbnak számító névgenerátor típusú módszerekkel.

A napló módszer tesztelése, valamint validitásának vizsgálata érdekében végzett adatfelvétel Nyíregyházán történt, történik. A minta egy, a városban végzett panelkutatás során alkalmazott, 2000 címből álló címlista, mely korra és nemre jól reprezentálja Nyíregyháza lakosságát. A napló tesztelése 2007 és 2010 között zajlott, majd a végső verzióval 2010 tavaszán 67 naplót sikerült lekérdezni. Jelenleg az újabb adatfelvétel zajlik.

A naplóval egyidejűleg a megkérdezettek névgenerátort is kitöltöttek, így a két módszerrel gyűjtött adatok jól összevethetőek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Esztétikai választások – A magyar kortárs képzőművészeti mező dinamikája a kétezres években

 

Szanyi Ágnes, Varga Attila

 

kulcsszavak: kortárs képzőművészet, bipartit hálózatok, mező

 

A magyar kortárs képzőművészet jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedben. Egyrészt sok új galéria kezdte el a működését bővülő kiállítási kínálattal, másrészt a növekedésen kívül a szakmai közeg is differenciáltabbá vált. Megjelent a kurátorok egy új generációja akik már szakirányú képzésben részesültek itthon és külföldön. A professzionalizáció következményeként (pl. nemzetközi esztétikai trendekhez való igazodás) a galériák profilja is sokszínűbbé vált. Feltételezésünk szerint ezek a trendek a hazai kortárs képzőművészeti mező szegregációjához vezettek. A kereskedelmi galériák és a társadalmi problémákat tematizáló elsősorban non-profit galériák, szervezetek és közintézmények esztétikai standardjai szétválásának több országban megfigyelhető jelensége (Greenfeld,1989) a hazai szcéna fentebb jelzett növekedési trendjei köveztében valószínű hazánkban is érvényes. Hipotéziseinket a galériák, illetve a kurátorok művészek irányába mutató választásainak bipartit hálózatain (two-mode networks) keresztül vizsgáljuk.

 

 

Pszichológiai jellemzők kapcsolatának feltárása hálózatelemzéssel

 

Orosz Katalin, Vass Zoltán, Sváb Péter, Vicsek András, Pollner Péter

 

A hálózatos módszertan hatékony eszköz lehet a kezünkben az adatok közötti bonyolultabb összefüggések feltárásában. Egy pszichológiai példán bemutatjuk, hogy a hálózatos elemzés segítségével az adatok közötti összefüggések nagy mennyiségű adat esetén is jól elemezhetővé és vizualizálhatóvá tehetők. A Psychogalaxy projekt nagy mennyiségű pszichológiai dimenzióra vonatkozó adata erre kiváló lehetőséget biztosított. Az adatokat korrelációs hálózatba szerveztük, majd a CFinder szoftver segítségével azonosítottuk a pszichológiai dimenziók átfedő csoportjait. Így könnyedén láthatóvá váltak a hasonló tulajdonságok, illetve a tulajdonság-csoportok közötti kapcsolatot jelentő csoportátfedésben lévő mennyiségek. Láthatóan jól elkülönülnek az ellentétes jelentésű csoportok, amelyek dimenziói antikorrelációt mutatnak.

 

 

Innovation Network Metrics and the Transformed Societies of Europe

 

Michelle Crosby-Nagy

 

Keywords: innovation, networks, microsimulation, network-sensitive society, policy assessment

 

Policy professionals have long been aware of the challenges associated with innovation measurement and evaluation for high-income countries; middle to low-income countries involve additional layers of complexity. Social and cultural context-based analysis is often called for, but seldom implemented due to the difficulty in testing the social dimensions of innovation. This paper seeks to investigate the relationship between social interaction effects and innovation network metrics (e.g., co-publications and other research partnerships, R&D location, publication citations, patent citations) in the transformed societies of Europe, which can account for country performance. Using existing data provided by ProInno-Europe and the Work Economic Forum, the study uses desires, beliefs and opportunities (DBO) theory to explain the ?below average? innovation networking performance of four countries: the Czech Republic, Hungary, Slovenia and Slovakia (Sweden will be used for contrast). A calibrated agent-based simulation will be used to test results of the DBO analysis. It is expected that the ?scientific? measures: international scientific co-publications and publication citations are more sensitive to societal network-sensitivity, regional segregation and preferential attachment; whereas, firm-driven network measures: public-private partnerships, R&D location and patent citations are least sensitive, but sensitive. The broader impact of the study will be to provide useful explanations to policy-makers about country-level innovation network performance in general and specifically for middle to low-income countries.

This study will hopefully provide the basis for the assumption that social interaction effects are indeed at play in innovation network formation. Once  this is well established (in some ways it already is, but still quite "fuzzy") then the actual thesis will be about how to create a more meaningful/robust innovation network indicator(s) that is truly informative for middle to low-income country policy makers.

 

 

Bezáródó kapcsolati hálók: szegény roma háztartások kapcsolati jellemzői két városban

 

Messing Vera

 

Abstract:

Az előadás egy 2009 során két középméretű városban (BAZ ill. Baranya megye) készült kvalitatív kutatás eredményeit mutatja be. A kutatás szegény roma és nem roma családok megélhetési stratégiái és a kapcsolati háló szerepét vizsgálta. A javasolt előadás a roma háztartásokra fókuszál, és azt veszi górcső alá, hogy milyen szerepet játszik megélhetésük biztosításában a család, illetve az egyes családtagok kapcsolati hálózata. Az előadás bemutatja, hogy a vizsgált roma háztartások kapcsolati jellemzői nagyon sokszínűek, és arra keres választ, hogy melyek azok a legfontosabb háttérváltozók, amelyek e családok kapcsolati jellemzőit – kapcsolathálózatuk kiterjedtségét, jellegét és ’használhatóságát’ meghatározzák. Az előadás kitér arra is, hogy az adott viszonyok között sikeresnek mondható csoportok milyen kapcsolati sajátosságokkal bírnak. Az előadás alapjául szolgáló cikk az Esély következő számában jelenik meg.