VIII. HUNNET konferencia
2011. október 21.
MTA Szociológiai Kutatóintézet Könyvtárszobája
Budapest I. Úri. u. 49.
08:45-09:00
Megnyitó
09:00-09:20
Pszichológiai jellemzők
kapcsolatának feltárása hálózatelemzéssel
Orosz Katalin, Vass Zoltán, Sváb Péter, Vicsek András, Pollner
Péter
09:20-09:40
Sági György
09:40-10:00
Szervezeti hálózatkutatás és GLOBE kultúrakutatás közös vizsgálata
Kisszőllősi Szántó Bea, Micsinai István
10:00-10:20
Bevándorlók sikeres integrációjának feltételei
Feleky Gábor Attila
10:20-10:40
Kávészünet
10:40-11:00
Életút interpretáció a dinamikus ego-háló elemzés
lehetőségeivel
Lencsés Gyula, Nagy Terézia
11:00-11:20
Katalitikus hálók: másodrendű interakciók hálózati modellezése
Douglas R. White, Vedres Balázs, Carl Nordlund
11:20-11:40
Esztétikai választások – A magyar kortárs
képzőművészeti mező dinamikája a kétezres években
Szanyi Ágnes, Varga Attila
11:40-12:00
A
moldvai magyar értelmiség, a csángó ügy és a Kárpát-medencei támogatás
Kónya Hanna
12:00-13:00
Ebédszünet
13:00-13:40
Tisztújító közgyűlés
13:40-14:40
A BCE RECENS (Kapcsolatháló-és Oktatáskutató
Központ) legfrissebb kutatási eredményei
13:40-14:00
Egyéni tulajdonságok vs. homofília: A
népszerűség kontextuális modellje
Boda Zsófia, Néray Bálint, Vörös András
14:00-14:20
A negatív kapcsolatok dinamikája homogén és
heterogén iskolai közösségekben
Pál Judit, Csaba Zoltán László, Takács Károly
14:20-14:40
Kapcsolathálók és diszkrimináció a
munkaerőpiacon
Takács Károly
14:40-15:10
Pitching fórum
14:40-14:55
Antal Attila
14:55-15:10
Egohálózatok vizsgálata a network napló
segítségével
Huszti Éva
15:10-15:30 Kávészünet
15:30-15:50
Bozsonyi Károly, Horváth Zsolt, Kmetty Zoltán
15:50-16:10
Az önkormányzatok pályázati együttműködésének lyukas hálója
Bodor-Eranus Eliza
16:10-16:30
Internal Export of EU 27 from 2000 to 2009 - A Network Approach
Németh Ádám
16:30-16:50
Innovation Network Metrics and
the Transformed Societies of Europe
Michelle Crosby-Nagy
16:50-17:10
Bezáródó kapcsolati
hálók: szegény roma háztartások kapcsolati jellemzői két városban
Messing Vera
Kivonatok
Bozsonyi Károly, Horváth Zsolt, Kmetty Zoltán
Kulcsszavak: vadászat, szocialista elit, történettudomány,
hálózatkutatás
Előadásunkban a rendszerváltozás előtti hatalmi elit
strukturális sajátosságait kívánjuk megvizsgálni a vadászataik során kialakult
viszonyok elemzésével. Ehhez alapadatokkal az Egyetértés vadásztársaság
trófealőjegyzékei szolgálnak. . Kísérletet teszünk arra, hogy az
együttvadászási koincidenciák alapján felrajzoljuk a
hatalmi elit vadászati hálózatát. A politikatörténet eseményei alapján három
részre bontjuk a vizsgált időszakot. A különböző időszakok elemzése lehetőséget
nyújt arra is, hogy a szerepelők hatalmi dinamikáját megállapítsuk – egyes
személyek mikor mennyire voltak központi helyen a hálózati struktúrában. Ez
véleményünk szerint árnyalni tudja az elit egyes szereplői felemelkedési,
illetve bukási pályájának dinamikáját. Bemutatjuk azt is, hogy a különböző
időszakokban a hálózat strukturális paraméterei mennyiben változnak meg.
Elemzésünkben a gráf strukturális paramétereit összevetjük szimulált hálók
paramétereivel is. A hálózatelemzés standard módszertanát kiegészítve a hálózat
véletlen és nem véletlen perturbációkkal szembeni stabilitását is vizsgáljuk a
három lehatárolt időszakban.
Lencsés Gyula és Nagy Terézia
Kulcsszavak: életút, egoháló, dinamika, klaszter
Előadásunkban egy menekült életútját kívánjuk ego-háló elemzés
segítségével bemutatni. Célunk az, hogy az élettörténeti módszer és az ego-háló
elemzés ötvözésével mutassuk be a háló dinamikáját, s azt, hogy a dinamika
milyen új értelmezésekre adhat lehetőséget. A háló időbeli változását nemcsak
ábrázolni kívánjuk, hanem klaszterelemzéssel és interpretív módszerekkel
kívánjuk meghatározni a különböző típusú kapcsolatokat és azok hatásait.
Boda Zsófia, Néray Bálint, Vörös András
Kulcsszavak: személyiségvonás, kontextuális tényezők, homofília.
Korábbi kutatások arra utalnak, hogy bizonyos egyéni
tulajdonságok – mint például egyes személyiségvonások – képesek hatást
gyakorolni az egyének hálózatban elfoglalt pozíciójára. Nyilvánvalónak tűnik
azonban az is, hogy bizonyos kontextuális tényezők, így a csoportösszetétel,
befolyással lehetnek az egyéni jellemzőkre. E gondolatmenet alapján egy korábbi
munkában rámutattunk, hogy a csoport heterogenitása befolyásolhatja a
személyiségvonások centralitásra gyakorolt hatását. Ezen eredmények azt
sugallják, hogy bizonyos alapvető hálózatos mechanizmusok, mint például a
homofília, alapvető hatással lehetnek a hálózatok kialakulására és
módosíthatják más tényezők szerepét is azáltal, hogy korlátozzák a potenciális
kapcsolatok számát. Előadásunkban bemutatunk egy modellt, amely egyaránt
számításba veszi bizonyos személyiségjellemzők közvetlen hatását és a
csoporttagok közti hasonlóságok és a különbségek hatását néhány, a homofília
szempontjából releváns dimenzióban (például nem, etnikum). A modellt egy saját
adatfelvételből származó, magyar középiskolásokat tartalmazó mintán teszteltük.
Az eredmények segíthetnek feltárni olyan kontextuális tényezőket, amelyek
fontosak lehetnek a hálózatbeli szegregáció és integráció szempontjából.
Pál Judit, Csaba Zoltán László, Takács Károly
Kulcsszavak: Negatív kapcsolatok, hálózati dinamika,
státuszverseny, iskolai hálózatok
A negatív kötések hatása jelentős a társadalmi hálózatokban,
hiszen az ellenszenv, az utálat, a pletyka, vagy a relációs agresszió eltérő
típusai erőteljesebb érzelmi és viselkedésbeli reakciót válthatnak ki egy
közösség működésében, mint a pozitív, például baráti kötések. Különösen igaz ez
a középiskolások körében, ahol a megalázás, a fizikai és a verbális agresszió
jelentősen hat az iskolai teljesítményre, valamint a diákok szociális és
pszichológiai fejlődésére. Előadásunkban azt vizsgáljuk, hogy a társadalmi
háttérváltozók szerinti homogén, illetve heterogén osztályokban hogyan
alakulnak a negatív viszonyok a státuszverseny jelenségével összefüggésben.
Feltételezéseink alapján a negatív viszonyok különböző formái eltérő
körülmények között jönnek létre: addig, amíg az osztályon belüli státuszverseny
a társadalmi hátterét tekintve homogén osztályokban relatív lassabban zajlik,
különböző típusú negatív kapcsolatok lesznek jellemzőek. Ezek a jellemző
negatív kapcsolatok időben egyenletes erősségű és azonos eloszlást mutatnak.
Ezzel ellentétesen a társadalmi hátteret tekintve heterogén osztályokban, ahol
a diákok már összekerülésükkor intenzíven kimutatják a negatív érzületeiket,
hamar tisztázzák a csoporton belüli státuszhierarchiát, így a jellemző típusú
negatív kapcsolat sűrűsége eleinte magas lesz, majd időben hirtelen csökken, és
egy relatíve alacsony szinten stabilizálódik. Hipotéziseinket egy
kelet-magyarországi kisváros középiskolás osztályaiban teszteltük (N=274), ahol
a negatív viszonyokat ötféleképpen mértük kettő, illetve ahol volt elegendő
információnk, három időpontban. Ismert, hogy a rosszindulatú pletykálkodás a
státuszelérés egyik legfontosabb eszköze, ezért nem lehet véletlen, hogy a
rosszindulatú pletykálkodás volt az egyetlen olyan negatív viszony, ahol
érvényesültek a várakozásaink.
Takács Károly
Bár sok közgazdász hisz abban, hogy a munkaadók és a
munkavállalók párosítását a piac optimálisan elvégzi vagy legalábbis tiszta
helyzetben elvégezheti, a gyakorlatban nem találunk olyan piacokat, ahol ne
tapasztalnánk nagyarányú egyenlőtlenségeket a munkához jutásban, a bérekben,
vagy a promóciós lehetőségekben az egyes társadalmi csoportok között. Az
előadás első részében azt mutatja be, hogyan jöhetnek létre viszonylag
nagyarányú egyenlőtlenségek még a legtisztább piacokon is a profitéhes és
teljesen semleges munkaadók döntéseinek nem szándékolt következményeiként. A
második részben ehhez kapcsolódóan az előadás azt vizsgálja, hogy a városi legendáknak
megfelelően a társadalmi kapcsolathálók valóban növelik-e a munkához jutásban
az egyenlőtlenségeket, azaz nagyobb hátrányokat szenvedhetnek-e bizonyos
társadalmi csoportok, ha ceteris paribus a kapcsolatok szerepe növekedik a
munkához jutásban. A városi legendák azonban tévesek lehetnek, hiszen a
kapcsolatok útján betöltött állások esetén az aszimmetrikus információ
problémája mérséklődik, és a munkaadók kevésbé vannak kiszolgáltatva kezdeti
hibás tapasztalataiknak. A dilemmát a bemutatott ágens alapú szimuláció
eredményei sem oldják fel, hiszen a válaszok feltételesek: a munkához jutás
bizonyos típusú hálózati mechanizmusai segíthetnek az egyenlőtlenségek
csökkentésében, de a kapcsolati struktúrák szerepe nem feltétlenül számottevő.
Németh Ádám
Kucsszavak: European integration, export network, social network
analysis
As the ultimate purpose of my paper I examine how the internal
export of the EU 27 countries has evolved from 2000 to 2009; investigate how
member countries are affiliated to other member counties in terms of internal
export if we have market size and export volume filtered. From an economist perspective I follow a
Wallersteinian path by stating that exports have to be considered in a complex
manner. That is why I can apply a network toolkit to this problem. As the
ultimate purpose of my paper I examine the impact of the European integration
processes on EU 27 internal export from 2000 to 2009. I investigate how member
countries are interrelated to other member counties in terms of internal
export, if we have market size and export volume filtered. Therefore, I create
a ‘subjective export’ measure intending to demonstrate the extent of
affiliation.
In order to find out these questions I examine three hypotheses:
1. The export
network among EU 27 from 2000 to 2009 reveals a more and more intense
relationship
2. The core of EU
internal export were in 2000 and remained until 2009 the former EU 15 countries
3. Relationship among
EU 25 and Bulgaria and Romania increased after 2007
I concluded that the ties among EU countries increased
significantly after the adhesions. However, after 2007 even the normalized data
the ones the impact of total export change in volume is filtered seem to show a
decrease by 2009. Furthermore, we can admit that the core of EU internal trade
has been partially replaced, the new-joiner countries started to gain field.
Above that I have highlighted that not every new-joiner country can benefit
equally from the adhesion, as it had no significant
impact on Bulgarian export.
Kónya Hanna
Kulcsszavak: együttműködési kapcsolatok, Csángó ügy, elit,
társas támogatás
A 90-es évek elejétől a csángó ügy – mely egyaránt tartalmaz
kulturális, szociális, egészségügyi, vallási, oktatási, stb. mozgalmakat – a
csángó kultúra és társadalom megmentése, kiemelkedett szerepet kapott a magyar
kormánynál. Legmarkánsabb aspektusa a többnyire Székelyföldön megszervezett
magyar oktatás. Az elsőként Csíkszeredában elinduló képzés nyíltan vállalta azt
a célt, hogy a Moldvából érkező 12-14 éves gyerekekből építsék fel a csángó
értelmiségi réteget. A Csángó ügyet érintő együttműködési viszonyokra
fokuszálva, arra keresem a választ, hogy ez az értelmiségi réteg mennyire
váltja be a hozzá fűzött reményeket.
Az Ego-net programcsomag segítéségével 44 ego-háló lett egy egységes
kapcsolathálóvá szerkesztve, mely egyaránt tartalmazza az ego-alter valamint az
alter-alter kapcsolatokat is. A kutatás fő kérdésének megválaszolásához a
teljes hálóból előbb a Magyarország felé és onnan mutató, majd az erdélyi
kapcsolatok kerülnek ki, így vizsgálva hogyan változik a kapcsolatháló
szerkezete.
Bodor-Eranus Eliza
Kulcsszavak: önkormányzatok, finanszírozási források,
együttműködési hálózatok, strukturális lyukak, brókerek
Annak ellenére, hogy a fejlesztési finanszírozási lehetőségekről
szóló információk elvileg minden önkormányzathoz egyformán eljutnak, az
tapasztalható, hogy még az együttműködésre ösztönző pályázatok esetében sem
kommunikálnak egymással a különböző települések.
Az önkormányzatok közötti kommunikáció hiánya egy olyan
kapcsolathálózatot eredményez, amelyben strukturális lyukak vannak. Nemcsak a
szervezeti struktúra modellje (hierarchikus vagy piaci modell) magyarázhatja a
strukturális lyukak jelenlétét az önkormányzati együttműködési hálóban, hanem
az önkormányzatok rendszeréből fakadó tényezők is. Nevezetesen, hogy a
települések önkormányzatai még nem kalibrálták át magukat a pályázati
rendszerre, azaz, hogy a pályázati rendszernek megfelelő szervezeti funkciókat
még nem sikerült teljes mértékben integrálni.
Kérdés az, hogy milyen szereplők használják ki ezt a típusú
együttműködési hálózatot? Kovách (2007) pályázati osztály megközelítésére
rímelve, elmondható-e, hogy a strukturális lyukakat jellemzően a piaci
szereplők töltik be: a pályázatírók, tanácsadó cégek, amelyek az önkormányzatok
közötti hiányos kapcsolatokat saját érdekükben tudják felhasználni.
Az eredmények egy 2010-ben, a kaposvári kistérségben, folyatott
terepmunka tapasztalatai alapján összegzik az önkormányzatok
kapcsolathálózatának sajátosságait.
Sági György
Kulcsszavak: Szervezeti hálózatkutatás, szervezetfejlesztés
Röviden bemutatásra kerül néhány szervezeti változás, amely egy
SNA alapú szervezetfejlesztés során tapasztaltunk.
2011 során először csak a vezetés körében, majd a teljes
szervezetben végzett hálózatelemzés tapasztalatainak ismertetése, amelyben
bemutatásra kerül a relációk-dimenziók-aspektusok kialakítása és felfogása a
szervezetfejlesztésben. Milyen multiplex hálózatokat vizsgáltunk és milyen
következtetésekre jutottunk a szervezet működése szempontjából.
2011-ben egy hazai multinacionális vállalatban kétfázisú
hálózatelemzést valósítottunk meg. Az első körben csak a vezetésre 147 fő-re
terjedt ki a lekérdezés (141 fő töltötte ki az online kérdőívet), míg a második
körben, hat hónappal később a több mint 1000 fős teljes szervezetet lekérdeztük
(86%-ot meghaladó válaszadás).
Az előadás ismerteti, hogy hogyan alakul a vezetői hálózat, ha
egy menedzsment tag távozik és a helyébe belülről nevezik ki az utódját, hogyan
alakul egy felsővezető hálózati pozíciója, ha az két hónappal az első mérés
előtt érkezik, s a struktúra további számos változása is bemutatásra kerül.
Érintünk további számunkra fontos kérdést:
Hogyan reagáltak a vezetők egy új szervezeti koncepcióra. Milyen
dilemmákkal találkoztunk a vizsgálatok során. Valamint röviden összefoglaljuk,
hogy milyen koncepcióval nyúltunk a szervezethez és mennyisben sikerült egy új
szervezeti gondolkodást elindítanunk.
Kisszőllősi Szántó Bea, Micsinai István
Kulcsszavak: Szervezeti hálózatkutatás, GLOBE, kultúrakutatás
Előadásunkban egy közép-európai multinacionális szervezet
körében folyó kutatás eredményeit mutatjuk be. A kutatás három fő részből áll.
Az első rész a szervezeti hálózatkutatás módszertanára épülve ismerteti a
szervezet fő tulajdonságait. Bemutatjuk a szervezet formális és személyes
kapcsolatokra épülő hálózatait, azoknak fő tulajdonságait. Ugyanebben a
szervezetben a hálózatkutatás mellett szervezeti kultúrakutatásra is sor
került. A GLOBE kérdőíven keresztül kilenc dimenzióban vizsgáltuk (pl.
teljesítményorientáció, asszertivitás, hatalmi távolság) a szervezetre jellemző
kívánatos, és tényleges értékeket. Az előadásban röviden érintjük, hogy a
különböző demográfiai változók, a vezetői pozíció miként hat a szervezet különböző csoportjainak kultúra észlelésére,
illetve hogy a tényleges és kívánatos értékek mennyiben térnek el, pozitívnak,
vagy negatívnak látva a vállalat
működését.
Similis simile gaudet – a hasonló hasonlót szereti, másként
megfogalmazva, a homofília a társadalmi hálózatok szerveződésének egyik
alappontja. A kapcsolatok és a különböző dimenziókban megjelenő értékek
elméleti alapon szorosan összefüggnek. Az, hogy ez a gyakorlatban hogyan néz
ki, a két kutatás eredményeinek összekapcsolásával mutatjuk be. Ismertetjük,
hogy a szervezeti hálózatok különböző típusai, valamint globe eredmények
fényében milyen hatások mutathatóak ki a szervezet működésében.
Douglas R. White, Balazs Vedres, Carl Nordlund
Kulcsszavak: módszertan, hálózat-elmélet, hálózati szerepek,
munkacsoportok
A hálózattudomány jelenleg domináns, csaknem kizárólagos
ontologiája csomópontok között tételez fel interakciókat, ezek között értelmez
éleket. Ezt a hálózati ontológiát terjesztjük ki a csomópontok és élek közötti
interakciók bevonásával, egyfajta társadalmi katalitikus hálók rajzolásával. A
másodlagos interakciók modellezése gráfelméleti szempontból nem újdonság
(Harary, Petri), és némi társadalomelmleti előzménye is van (Nadel). Mi a hálózat-elméleti alkalmazásra és a módszertani kidolgozásra
vállalkozunk. A csomópont-él kapcsolódásokat elsőként
a rokonsági hálók területén elemezzük, majd vállalati munkacsoportok
vezetéséről hozunk példákat, és főemlős csoportok hierarchiájának dinamikáját
elemezzük. Az üzleti életből egy egyszerű példa ha egy
középvezető kapcsolatokat igyekszik kialakítani munkacsoportján belül, vagy
meglévő kapcsolatok tartalmát igyekszik megváltoztatni. Tágabb társadalmi
kontextusban például egy marginális csoport "társadalmi tőkéjének"
növelésére tett kísérlet is felfogható másodlagos interakcióként. Fordított
példaként, a kritikai város-szociológia eltűnő közterekről szóló irodalma is értelmezhető mint kapcsolatokat romboló másodlagos
interakció. Ugyanide vág az autoriter
rendszerek kommunikációs technológiákat blokkoló politikája (a telefonvonalak
hiánya a Kádár-rendszerben, vagy a Facebook elérhetetlenné tétele Egyiptomban).
Feleky Gábor Attila
Kulcsszavak: migráció, integráció, társadalmi tőke, ego-háló
Az előadás a
2010-ben zajlott „A sikeres integráció feltételeinek
feltárása” című kutatási projekt eredményeit ismerteti. Rövid módszertani
összefoglalást követően bemutatjuk, hogy milyen – külső, valamint belső –
tényezők járulnak hozzá a bevándorlók magyar társadalomba történő
beilleszkedéséhez. Külön kitérünk a migránsok ego-hálójának ismertetésére,
továbbá bemutatjuk, hogy a bevándorlók kapcsolatai milyen összefüggést mutatnak
integrációjuk mértékével.
Antal Attila
Az előadás arra keresi a választ, hogy milyen környezeti,
környezetpolitikai hálózatok működtethetők (helyi és európai szinten) a
fenntarthatóság érdekében. A hálózatelmélet egyre jelentősebb területének
eszközeinek segítségével feltárhatóak azok a jogi, politikai, civil, gazdasági
szerveződések, amely a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot elősegíthetik –
vagy éppen gátolják azt. A hálózatelmélet apparátusa azonban ennél többet is
lehetővé tesz: segítségével felfedezhető ezen hálózatok rejtett működése, belső
dinamikája és hiányosságai. Az előadás egyik fő hipotézise az, hogy megfelelő
tervezéssel kialakíthatóak olyan (szak)politikai,
civil, vallási, tudományos együttműködések, amelyek a fenntarthatóság
szolgálatába állíthatóak, sőt a jövőben éppen az ilyen racionális, hálózati
tervezés jelentheti magát a fenntarthatóságot. Az előadás másik fő hipotézise
az, hogy a hálózatokban való gondolkodás választ adhat azokra a dilemmákra és
kritikákra, amelyek a fenntartható fejlődéssel szemben megfogalmazódnak (pl.
nem tudjuk pontosan, hogy mi a jövő nemzedékek érdeke). Mindezek alapján talán,
ha fenntartható környezeti hálózatokban gondolkodunk; s ha felfedezzük a múlt,
a jelen és a jövő hálózatai közötti kapcsolatokat, akkor eljuthatunk a
fenntarthatóság egy mélyebb értelmezéséhez és így könnyebb lesz ennek alapján
berendezni életünket.
Huszti Éva
A bemutatni kívánt ötlet a network napló, mely az egocentrikus
kapcsolati háló szélesebb körű megismerésére irányul.
A kutatás célja, annak bizonyítása, hogy a napló módszerrel
tágasabb egocentrikus kapcsolati hálót tudunk feltárni, mint a
hagyományosabbnak számító névgenerátor típusú módszerekkel.
A napló módszer tesztelése, valamint validitásának vizsgálata
érdekében végzett adatfelvétel Nyíregyházán történt, történik. A minta egy, a
városban végzett panelkutatás során alkalmazott, 2000 címből álló címlista,
mely korra és nemre jól reprezentálja Nyíregyháza lakosságát. A napló
tesztelése 2007 és 2010 között zajlott, majd a végső verzióval 2010 tavaszán 67
naplót sikerült lekérdezni. Jelenleg az újabb adatfelvétel zajlik.
A naplóval egyidejűleg a megkérdezettek névgenerátort is
kitöltöttek, így a két módszerrel gyűjtött adatok jól összevethetőek.
Szanyi Ágnes, Varga Attila
kulcsszavak:
kortárs képzőművészet, bipartit hálózatok, mező
A magyar kortárs képzőművészet jelentős változásokon ment
keresztül az elmúlt évtizedben. Egyrészt sok új galéria kezdte el a működését
bővülő kiállítási kínálattal, másrészt a növekedésen kívül a szakmai közeg is
differenciáltabbá vált. Megjelent a kurátorok egy új generációja
akik már szakirányú képzésben részesültek itthon és külföldön. A
professzionalizáció következményeként (pl. nemzetközi esztétikai trendekhez
való igazodás) a galériák profilja is sokszínűbbé vált. Feltételezésünk szerint
ezek a trendek a hazai kortárs képzőművészeti mező szegregációjához vezettek. A
kereskedelmi galériák és a társadalmi problémákat tematizáló elsősorban
non-profit galériák, szervezetek és közintézmények esztétikai standardjai
szétválásának több országban megfigyelhető jelensége (Greenfeld,1989) a hazai
szcéna fentebb jelzett növekedési trendjei köveztében valószínű hazánkban is érvényes.
Hipotéziseinket a galériák, illetve a kurátorok művészek irányába mutató
választásainak bipartit hálózatain (two-mode networks) keresztül
vizsgáljuk.
Orosz Katalin, Vass
Zoltán, Sváb Péter, Vicsek András, Pollner Péter
A hálózatos módszertan
hatékony eszköz lehet a kezünkben az adatok közötti bonyolultabb összefüggések
feltárásában. Egy pszichológiai példán bemutatjuk, hogy a hálózatos elemzés segítségével
az adatok közötti összefüggések nagy mennyiségű adat esetén is jól elemezhetővé
és vizualizálhatóvá tehetők. A Psychogalaxy projekt nagy mennyiségű
pszichológiai dimenzióra vonatkozó adata erre kiváló lehetőséget biztosított.
Az adatokat korrelációs hálózatba szerveztük, majd a CFinder szoftver
segítségével azonosítottuk a pszichológiai dimenziók átfedő csoportjait. Így könnyedén
láthatóvá váltak a hasonló tulajdonságok, illetve a tulajdonság-csoportok
közötti kapcsolatot jelentő csoportátfedésben lévő mennyiségek. Láthatóan jól
elkülönülnek az ellentétes jelentésű csoportok, amelyek dimenziói
antikorrelációt mutatnak.
Michelle Crosby-Nagy
Keywords:
innovation, networks, microsimulation, network-sensitive society, policy
assessment
Policy professionals have long been aware of the challenges
associated with innovation measurement and evaluation for high-income
countries; middle to low-income countries involve additional layers of
complexity. Social and cultural context-based analysis is often called for, but
seldom implemented due to the difficulty in testing the social dimensions of
innovation. This paper seeks to investigate the relationship between social
interaction effects and innovation network metrics (e.g.,
co-publications and other research partnerships, R&D location, publication
citations, patent citations) in the transformed societies of Europe, which can
account for country performance. Using existing data provided by ProInno-Europe
and the Work Economic Forum, the study uses desires, beliefs and opportunities
(DBO) theory to explain the ?below average? innovation
networking performance of four countries: the Czech Republic, Hungary, Slovenia
and Slovakia (Sweden will be used for contrast). A calibrated agent-based
simulation will be used to test results of the DBO analysis. It is expected
that the ?scientific? measures: international
scientific co-publications and publication citations are more sensitive to
societal network-sensitivity, regional segregation and preferential attachment;
whereas, firm-driven network measures: public-private partnerships, R&D
location and patent citations are least sensitive, but sensitive. The broader
impact of the study will be to provide useful explanations to policy-makers
about country-level innovation network performance in general and specifically
for middle to low-income countries.
This study will hopefully provide the basis for the assumption
that social interaction effects are indeed at play in innovation network formation.
Once this is well established (in some
ways it already is, but still quite "fuzzy") then the actual thesis
will be about how to create a more meaningful/robust innovation network indicator(s) that is truly informative for middle to
low-income country policy makers.
Messing Vera
Abstract:
Az előadás egy 2009 során két középméretű városban (BAZ ill. Baranya megye) készült kvalitatív kutatás
eredményeit mutatja be. A kutatás szegény roma és nem roma családok megélhetési
stratégiái és a kapcsolati háló szerepét vizsgálta. A javasolt előadás a roma
háztartásokra fókuszál, és azt veszi górcső alá, hogy milyen szerepet játszik
megélhetésük biztosításában a család, illetve az egyes családtagok kapcsolati
hálózata. Az előadás bemutatja, hogy a vizsgált roma háztartások kapcsolati
jellemzői nagyon sokszínűek, és arra keres választ, hogy melyek azok a
legfontosabb háttérváltozók, amelyek e családok kapcsolati jellemzőit –
kapcsolathálózatuk kiterjedtségét, jellegét és ’használhatóságát’
meghatározzák. Az előadás kitér arra is, hogy az adott viszonyok között
sikeresnek mondható csoportok milyen kapcsolati sajátosságokkal bírnak. Az
előadás alapjául szolgáló cikk az Esély következő
számában jelenik meg.