MSZT Kapcsolatháló Szakosztály

A Magyar Háztartás Panel több hulláma - az 1992-es, az 1997-es és az utolsó, 2007-es - is tartalmazott a személyes kapcsolathálózatra vonatkozó kérdéseket. Ez egyfelől egyedülálló lehetőséget kínál a kapcsolathálózati beágyazottság időbeli alakulásának elemzésére, másfelől azonban módszertani kihívást jelent, mivel relatíve szűk a több hullámban is feltett kérdések halmaza. Az adatfelvételek szabta korlátokat szem előtt tartva vizsgálatunkhoz legcélszerűbbnek a következő módszer látszott. Mivel az 1992-es és 1997-es hullám sokkal kifinomultabb elemzésre ad lehetőséget, ezért külön elemeztük a kapcsolathálókban 1992 és 1997 között bekövetkező változásokat. Ehhez kiindulásképpen kapcsolathálózati szegmenseket különítettünk el az 1992-es adatbázison, majd nyomon követtük ezeknek a szegmenseknek a változásait az 1997-es mintán. Emellett – a lehetőségek adta keretek között – vizsgáltuk a teljes tizenöt éves (1992 és 2007 közötti) időszakot is. Kutatási eredményeinket ennek megfelelően tagolva közöljük. Először az 1992-es adatbázison képzett kapcsolathálózati szegmenseket mutatjuk be. Ezt követően két lépésben tárgyaljuk a szegmensek alakulását. Először az 1992 és 1997 közti időszak változásait elemezzük, majd rátérünk az 1993 és 2007 közötti – első sorban a baráti kapcsolatokat érintő - elmozdulások bemutatására. Végül bemutatjuk, hogy milyen szocio-demográfiai meghatározottságok érvényesültek a különböző időszakokban a barátok számának alakulásában. Gondolatmenetünket rövid összegzéssel zárjuk.

Kulcsszavak: egyéni kapcsolathálók dinamikája, baráti kapcsolathálók, háztartás-panel

Dr.Hatos Adrian - Nagyváradi Állami Egyetem, Nagyvárad, Románia

Bernáth Krisztina - Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad, Románia

A KÖZÖSSÉGI SZEREPLÉS KAPCSOLATI DINAMIKÁJA

Kulcsszavak: véleményformálók, közösségi szereplés, kapcsolatháló

Dolgozatunkban egy jelenleg folyó kutatás során gyűjtött adatokat felhasználva nagyváradi tömbházak lakói kapcsolati dinamikáját vizsgáljuk. Az egyenek közötti kapcsolatok jellegen túl az ego-halókat es ezzel a kapcsolati tőke dimenzióit tarjuk fel. Azt feltételezzük, hogy a lakóközösségen belüli centrális pozíció, valamint a kiterjedt kapcsolati tőke megnöveli a társadalmi részvétel esélyét a társadalmi tér egyéb szinterein is.

Albert Fruzsina - Bozsonyi Károly - Dávid Beáta

IZOLÁCIÓ ÉS/VAGY ERÓZIÓ? A BARÁTOK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA 1993 ÉS 1997 KÖZÖTT

Előadásunk az MHP 1993. (N=2270) és 1997. évi (N=2460), a baráti kapcsolatok jelentős mértékű csökkenését mutató adatainak magyarázatát kísérli meg. A barátok számának eloszlásgörbéit vizsgálva meghatározzuk az eloszlások fajtáját. A reprezentált gráfot felbontjuk két részre a dinamika jobb megértése céljából, majd a paraméterek változásának magyarázatára két hipotézist (izolációs és eróziós hipotézis) tesztelünk.

Zsigó Dávid, Szociológia MA (Corvinus)

BLOGHÁLÓZATOK REJTETT KÖZÖSSÉGE

Kulcsszavak: blog, blog-hálózat, on-line közösség, kapcsolathálózat elemzés, web 2.0

Az információs társadalom elméleteit, a web 2.0 fogalmait és az on-line közösségeket és blog közösségeket érintő irodalmak feldolgozást felhasználva, kutatásom fő kérdése, hogy létezik e hálózat az általam vizsgált blogok között, illetve milyen jellemzőkkel írható az le. Továbbá arra is választ keresek, hogy létezik-e on-lineó közösség a bloghálózaton belül. A kérdések megválaszolásához a blogok közötti digitális kapcsolatokat és a bloggerek egymás blogján megjelenő üzeneteit vizsgálom először. Majd ezt követően kérdőíves technikával térképezem fel a mintában szereplő bloggerek közötti kapcsolati háló sűrűségét. Legvégül mélyinterjúkat készítek, hogyó kiderítsem a kapcsolatok valódi jelentését. Az eredmények tükrében megállapítom, hogy a blogok hálózatotóalkotnak, mely viszonylag alacsony sűrűségű. Továbbá az on-line közösség jellemző vonásai is megjelennek a hálózaton belül, ám hiányosan. Ezért nyitott kérdés marad, hogy az on-line közösség hiányával, vagy egy új formájával találkozunk a blogoszféra vizsgált szeletén belül. Véleményem szerint a blogoszférára általánosan jellemző vonásokat sikerült azonosítani a kutatásban, amelyek elsősorban a blog-közösségek sajátos vonásaira vonatkoznak. Ezek szerint a bloggerek lazább kötődésű, individualistább közösségeket alkotnak a világhálón, mint más on-line közösségek általában.

Janky Béla, BME Szociológia Tanszék

EGYENLŐTLENSÉGEK, TÁRSAS KAPCSOLATOK, MÉLTÁNYOSSÁG

Az előadás arra keresi a választ, hogy miképpen befolyásolja egy közösségen belüli társas kapcsolatok szerkezete és az egyenlőtlenségek mértéke a javak és kötelezettségek egyes alcsoportok által méltányosnak tartott elosztását. A gondolatmenet elsősorban a nem egoista motivációk viselkedési közgazdaságtani kutatására épül, azok eredményeihez kapcsolja a társadalmi struktúra elemzésének eszközeit. Az előadásban a méltányosság pozitív elméletének rövid ismertetése után egy egyszerű döntési sémát vázolunk fel. Ezt követően a döntési sémából levezethető kísérleti hipotéziseket és empirikus alkalmazási lehetőségeket mutatunk be. A legfontosabb alkalmazási terület a hátrányos helyzetű, szegregált kisebbségi csoportok és a jóléti ellátások többségi megítélését befolyásoló tényezők vizsgálata.

Pocsarovszky Regina, Szociológia MA (Corvinus)

TÁRSAS TÁMOGATÁS ÉS EGYEDÜLÁLLÓ ANYÁK

Magyarországon már 1970 óta tapasztalható az egyszülős családok számának növekedése, mely folyamat a ’80-as években gyorsult fel. Általánosan elmondható, hogy az egyszülős családok problematikájá t a kutatások többnyire, vagy mint szociális, vagy mint a gyermekek nevelkedésével összefüggő pedagógiai-pszicholó giai problémaként kezelik. A stressz illetve depresszió elleni küzdelemben kiemelt szerepet kapnak az egyén társadalmi, emberi, érzelmi kapcsolatai. Egyes kutatások szerint a mentális betegségekben szenvedőknél a barátok, rokonok, szomszédok laza hálózata sokkal jótékonyabbnak bizonyul, mint az erős kötésekből álló homogén csoport általi támogatottság. Mások szerint krízisidőszakokban a sűrű, homogén háló biztosíthatja a nagyobb pszichológiai, lelki támogatást. De vajon melyik elmélet a valóban helytálló? Laza, és heterogén, vagy inkább sűrű és homogén hálózatok részeseként könnyebb-e megbirkózniuk az egyedülálló anyáknak a rájuk nehezedő nyomással?

Takács Károly, BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet

Andreas Flache, ICS / University of Groningen, Department of Sociology

TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS ÉS VÉLEMÉNYDINAMIKA KÜLÖNBÖZŐ KAPCSOLATI SZERKEZETŰ KISCSOPORTOKBAN

A kutatás két különböző laboratóriumi kísérlet segítségével mutatja be, hogy milyen szerepe van a kapcsolatok szerkezetének és a kapcsolatok időzítésének a vélemények és a rokonszenvek formálódásában kiscsoportokban. Az első kísérlet három és négyfős csoportokban vizsgálta, hogy a rokonszenvi viszonyok alapján szegregált kapcsolatrendszerek ben erősebben figyelhető-e meg a vélemények polarizálódása. A második kísérlet különböző kapcsolati szerkezetekben és a kapcsolatok különböző időzítésével vizsgálta, hogy mik a leghatékonyabb módjai a kezdetben függetlenül generált ellenszenv és az ezzel egybevágó véleménykülönbségek leküzdésének. Az eredmények a várakozásokkal szemben azt támasztják alá, hogy az ellenszenv és a véleménykülönbözőségek leküzdésében a legsikeresebb stratégia a legkülönbözőbb véleményű és legellenszenvesebb emberek ütköztetése és nem a fokozatosság; amely a kapcsolati hipotézis robosztusságát mutatja.

Vedres Balázs

TÖRTÉNETI HÁLÓZATELEMZÉS, MINT LEHETSÉGES ÚJ IRÁNYZAT

A társadalmi kapcsolatháló elemzés lehetőségeit lényegesen tágította a számítástechnikai kapacitások bővülése, és korábban elképzelhetetlen méretű és típusú adatforrások hozzáférhetősége. Ezek a lehetőségek az időbeli elemzések felé is kitágították a hálózatelemzés határait, a közelmúltban számos cikk jelent meg amely akár évszázados időtávban követi a hálózatok változását. Előadásomban ezeknek a fejleményeknek az elméleti relevanciáját igyekszem összegezni. A hálózatelemzés alapítói (például Simmel, Moreno, Festinger, White) a hálózatok strukturáját és idődimenzióját elválaszthatatlanul kezelték. A kohézió vagy a csoport fogalmát például eleve történetileg értelmezték. Ezeket az eredeti elméleti meglátásokat most tudjuk igazán integrálni az empirikus munkával. Erre szeretnék néhány példát hozni, amelyek arra utalnak, hogy egy lehetséges új irányzat van születőben a hálózatelemzésben.

Kulcsszavak: történeti hálózatelemzés, dinamika, módszertan

Kovács Gyula - Krész Miklós - Pluhár András

KIS VILÁG GRÁFOK FINOMSZERKEZETE

Ismert és új eljárásokat mutatunk be gráfok klaszterezésére és átfedő közösségek keresésére. Az így nyert struktúrák önmagukban is használhatók pl gyenge kapcsolatok automatikus detektálására. Az algoritmusok továbbfejlesztésével járványterjedési és függvény predikciós problémákat oldhatunk meg. A módszereket egy konkrét közösségi gráfon (iwiw) szemléltetjük az általunk fejlesztett szoftver segítségével.

Gerő Márton, Hain Ferenc, Vicsek András

SZOCIOMETRIA RELOADED – HÁROM PÉLDA A SZOCIOMETRIA, A SZOCIOMETRIAI HAGYOMÁNY JELENVALÓSÁGÁRA

Egyikünk (Járó Katalin, Hain Ferenc: A hierarchikus szociometria és a hálózat kutatás) tavalyi előadásában, ha túl messzire nem is jutva, de kísérletet tett a Mérei- szociometria Veres Sándor - Járó Katalin-féle megújításának rövid bemutatására, pontosabban létezésének jelzésére. A szociometriai hagyomány élő mivoltát nem csak az azóta eltelt időben - többek között az előadók résztvételével - megalakult a Mérei Szociometriai Egyesület (lásd http://www.szociometria.net ) jelzi, hanem a ténylegesen folyó, elsősorban fejlesztéseket megalapozó vizsgálatok is. Ezekből villantunk fel montázsszerűen hármat (iskolai osztályra, focicsapatra, szervezetre irányulót), példázva azt, hogy mivel járulhat hozzá a szociometria a hálózatkutatáshoz, a mai társas kapcsolati viszonylataink alaposabb megismeréséhez.

Kulcsszavak: hálózatkutatás, szociometria, hierarchikus szociometria

Szvetelszky Zsuzsanna

CSOPORTPLETYKÁK HATÁSA FORMÁLIS ÉS INFORMÁLIS HIERARCHIÁKRA ÉS CÉLRENDSZEREKRE

Az intézményen belüli pletyka jelentősége könnyen belátható: többek között például a belső kommunikáció orgánumainak elhanyagolható fogyasztása igazolja. Az intézményen belüli pletyka létének belátása egyre több esetben ösztönzi a vezetőt, hogy informális kommunikációs stratégiák segítségével monitorozza e folyamatot és készüljön fel következményeire. Egy adott szervezeti környezet jellegzetes pletykakultúrák és pletykatartalmak kialakulásához vezet. A szervezeti pletyka olyan folyamat, mely többek között informális célrendszer kialakulását eredményezheti. Az előadás azt vizsgálja, hogy intézményen belül milyen struktúrák és folyamatok kialakulására van hatással a pletyka, hogyan szervezi az érdekhordozók hálózatait, hogyan változik aszerint, hogy operatív vagy stratégiai feladatokhoz, folyamatokhoz kötődik.

Kulcsszavak: pletyka, informális kommunikációs stratégia, szervezeti környezet, vállalatvezetés.

Lublóy Ágnes – Szenes Márk

VÁLLALATI ÜGYFELEK BANKVÁLASZTÁSÁNAK MODELLEZÉSE

Kulcsszavak: hálózatelmélet banki alkalmazása, vállalati ügyfélháló, bankválasztás

Összefoglaló: A bankoknak számos üzleti területen érdemes a hálózatelmélet biztosította elemzési keretet segítségül hívniuk; a vállalati ügyfelek hálózati relációinak figyelmen kívül hagyása téves banküzemi döntésekhez vezethet. A hálózatelmélet potenciális banki alkalmazási területe magában foglaja az ügyfélmegtartás, az ügyfélszerzés, bizonyos banki szolgáltatások terjesztésének modellezését, illetve a vállalati ügyfélportfólió sebezhetőségének kérdéskörét. Tanulmányunkban a vállalati ügyfelek pénzügyi átutalások révén összekapcsolt hálójának megszerkesztését követően a vállalati ügyfelek bankválasztását modellezzük. A vállalati ügyfelek súlyozott és irányított hálója stilizált tényeken alapul. A vállalatok bankválasztási magatartását a racionalitás jellemzi; az, hogy egy vállalat mely bankot választja egyrészt a bankok rátermettségének, másrészt a pedig a hálózat topológiájának a függvénye. Tanulmányunkban megmutatjuk, hogy a piaci egyensúly nem egyértelmű, több egyensúlyi állapot alakulhat ki, melyek statisztikai tulajdonságai azonban hasonlóak. A vállalatok bankválasztási magatartásának függvényében (bankok rátermettsége vs. hálózati topológia szerepe) egyrészt vizsgáljuk a bankok egyensúlyi piaci részesedését, másrészt pedig a piaci egyensúly felé való konvergencia gyorsaságát.

Bozsonyi Károly – Jelenfi Gábor – Kmetty Zoltán

A MAGYARORSZÁGI AKTÍV BANKI ÜGYNÖKÖK HÁLÓZATÁNAK ELEMZÉSE

Banki szereplők részéről 2006-ban felmerült az igény, hogy képet kapjanak a Magyarországon dolgozó aktív, banki termékértékesítéssel foglalkozó ügynökökről. Erre elsősorban azért volt szükség, mert pontos listák hiánya miatt a piaci szereplők sem tudták pontosan, hány ügynök dolgozik a szektorban, valamint mekkora az átfedés az egyes bankok ügynökhálózatai között. 2006-2007-ben a Forsense Piackutató Intézet egy hólabda mintavételre alapuló kutatás keretében felmérte a célcsoportot és a hólabda mintavétel során feltáruló hálózati struktúrára támaszkodva kísérlet történt a célcsoport nagyságának megállapítására. Az adatfelvétel során három hullámát sikerült a hólabda mintavételnek megvalósítani. Az aktív ügynökök számának megbecslésekor Sneijders munkáira támaszkodtunk, és a hullámok közötti átfedéseket vizsgáltuk. Az első-második és a második-harmadik hullám alapján történt becslések konzekvens eredményeket mutattak. A legfontosabb szocio-demográfiai mutatók mentén a mintánk elérte az egyensúlyi állapotot, tehát a minta karakterisztikája nem függött a kezdeti minta eloszlásaitól, azonban a csoport hatások (homophily, inbreeding) miatt a populációs részcsoportok nagysága torzított volt. Ezt kiküszöbölendő a populáción belül a különböző alcsoportok nagyságának megbecslésekor „resampling” technikákat használtunk, jackknife szimulációt és bootstrap módszert.

Az előadáson bemutatjuk a munka során felmerülő módszertani kihívásokra adott válaszokat, valamint a mintavétel torzítatlanságát vizsgáló metodológiai módszereket.

Kulcsszavak: hólabda mintavétel, szimulációs módszerek, banki ügynökök,

Feleky Gábor

KLASZTEREK, AVAGY MILYEN GAZDASÁGI ELŐNYÖKET REJTENEK A HÁLÓZATOK

Kulcsszavak: klaszter, vállalkozásfejlesztés

Az elmúlt évtizedekben felgyorsult globális folyamatok hatására olyan gazdasági tér alakult ki, melyben a vállalatok számára a túlélés és növekedés esélye egyre inkább a hálózatosodásban rejlik. Ennek egy eklatáns példája a klaszteresedé s, mely során egy adott iparág –egyszerre versenyző és kooperáló – vállalatai, illetve a hozzájuk kapcsolódó szervezetek kapcsolatrendszeré re épülve jön létre egy lokálisan vagy regionálisan koncentrálódó hálózat. A magyar vállalkozásfejlesztési politika egyik fő iránya szintén a klaszterekre koncentrál, mely szerveződések – az elképzelések szerint – tartósgazdasági növekedés zálogául szolgálhatnak. Az előadás ennek fényében egyrészt a klaszterek általános bemutatására, másrészt azok magyarországi helyzetének rövid vizsgálatára vállalkozik, külön kitérve a klaszterfogalom számos – gyakran igen eltérő – értelmezési lehetőségére. Az elméleti részt kiegészíti a Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter esettanulmánya, mely egy klaszter kialakulásába, felépítésébe, illetve belső logikájába enged betekintést.