MSZT Kapcsolatháló Szakosztály
Széchenyi István Szakkollégium
III. HUNNET KONFERENCIA
(MAGYAR SUNBELT)
2006. június 7-8., szerda-csütörtök
2001-es "Nagyrektori" tanácsterem
3. HUNNET 2006
Hungarian Sunbelt Conference
for Social Network Analysis
Kerekasztal: Fizikusok, biológusok és társadalomkutatók a hálózatokról
Workshopok: Péli Gábor és José Luis Molina
Június 7-e, szerda
10-12:00 Workshop. Péli Gábor (RUG, Groningen): Amikor a szociális távolság számít: Hálózatok beágyazása a sokdimenziós térbe.
12-14:00: Kapcsolatháló szekció. Szekció titkár: Vedres Balázs
Előadásonként 10 perc plusz 5 perc hozzászólás
- Kovács Gyula: Társadalmi hálózatok lehetséges alkalmazásai az üzleti életben
- Letenyei László: A 'Mental Map Editor' szoftver kapcsolatháló-elemző lehetőségei
- Mahler Balázs: A könnyű drogok hatása a társas kapcsolatokra egy középiskolai évfolyamban
- Nagy Terézia: Menekültek, kapcsolatok, kapcsolati kudarcok
- Tamás Ervin: Összetartó kapcsolatok. Esettanulmány a Tusványosi táborszervezők kapcsolatháló elemzéséről
- Vedres Balázs: Feudális háromszögek és kapitalista négyszögek: az üzleti kohézió új logikája Genovában, 1182-1268
14-17:00: Workshop. Jose Luis Molina (Universidad Autónoma de Barcelona): The Egonet. See more: http://www.mdlogix.com/egonet.htm
Június 8., csütörtök
9-10:30 Társadalmi tőke (I.) Szekciótitkár: Letenyei László
Előadásonként 10 perc plusz 5 perc hozzászólás
- Albert Fruzsina, Dávid Beáta és Molnár Szilárd: Az Internet-használat és a társadalmi tőke időbeni alakulása Magyarországon. Egy longitudinális vizsgálat eredményei
- Bartus Tamas: Kapcsolatok és jövedelem. Elméletek, empirikus eredmények, új problémák
- Bernáth Krisztina és Adrian Hatos: Poorer but with a better entourage: how does social capital affect school achievement of Romanian and Hungarian high school pupils?
- Reisinger Adrienn és Tóth Peter: Valoban regionális-e a regionális tudomány Magyarországon?
- Sik Endre: A társadalmi tőke mint fejlesztési elv és eszköz
- Szűcs Norbert és Nagy Gábor Dániel: Diákmunka - társadalmi tőke - munkaerő-piaci integráció
11:00-12:30 Társadalmi tőke (II.) Szekciótitkár: Sik Endre
Előadásonként 10 perc plusz 5 perc hozzászólás
- Gerő Márton: Önszerveződés alakulása és megszilárdulása hálózati szempontból
- Hain Ferenc: Az online hálózati együttlét, mint sajátos élmény
- Jancsics Dávid: Uniós tagállamok a hazai sajtóban
- Konya Hanna: Etnikai és szociálpolitikai választóvonalak dinamikája
- Murinkó Lívia: A társas és közösségi kapcsolatok ápolására fordított idő Magyarországon 1986/87-ben és 1999/2000-ben
12:30-13:00: szakosztályi ügyek; elnök és titkár választás
13:00-14:00: ebédszünet
14:00: Könyvbemutatók
14:10-16:00 Interdiszciplináris megközelítések. Szekciótitkár: Vedres Balázs
15 perc plusz 5 perc hozzászólás
- Fokasz Nikosz: Társadalmi diffúzió, társadalmi változás
- José Luis Molina: The pathways to “integration” in a New Society.
- Néda Zoltan: A családi hálózatok és a társadalmi vagyoneloszlás kapcsolata
- Takács Károly: Kollektív cselekvés és a kapcsolatok stabilitása: egy laboratóriumi kísérlet
- Vicsek Tamás: Szociális mega-hálózatok klaszterezése
16:30-18:00 Interdiszciplináris kerekasztal, fizikusok, biológusok és társadalomkutatók részvételével
Interdiszciplináris kapcsolatháló kerekasztal
A beszélgetést Fokasz Nikosz moderálja
Felkért résztvevők:
Vicsek Tamás, Néda Zoltán, Kertész János (fizikusok)
Csermely Péter (biológus)
Tardos Róbert, Vedres Balázs, Sik Endre, Letenyei László (társadalomkutatók)
1. Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.) 2005: Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon. Budapest: DKMKA
2. Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje. Budapest: Vince Kiadó, 2006.
3. Utasi Ágnes (szerk.) 2006: A szubjektív életminőség forrásai. MTA PTI
4. Medgyesi Márton és Tóth István György 2005 (szerk.): Kockázat, bizalom és részvétel a magyar gazdaságban és társadalomban. Budapest: Tárki, Kutatási jelentés
Kulcsszavak: internet, társadalmi tőke, longitudinális elemzés
Előadásunkban Wellman és társai (2001) klasszikus kérdésére keressük a választ: Az internethasználat növeli, csökkenti vagy kiegészíti-e a társadalmi tőkét? Elemzésünket a WIP (World Internet Project) 2001 és 2003 között, 3 hullámban felvett longitudinális (panel) adatbázis segítségével végezzük.
Több adat is alátámasztja, hogy a belépők nagyobb társadalmi tőkével rendelkeznek, mint a nem internetezők: még a vizsgált egyéb szocio-demográfiai változók hatását kiszűrő regressziós modellben is kimutatható volt, hogy a baráttal rendelkezők esélye arra, hogy használják a világhálót, a barátokkal nem bírókhoz képest több, mint kétszeres. Maga az internetezés mint tevékenység hatása a kapcsolatokra, szociabilitásra a három elméletileg elkülöníthető lehetséges hatás szerint az adatok alapján egyértelműen pozitív, azaz az internethasználat növeli a társadalmi tőkét. Minél inkább régi nethasználó valaki, annál inkább jellemző rá, hogy a világháló használata révén társas terét bővíteni tudta, és ez a rendelkezésre álló adatok szerint a már létező „offline” kapcsolatainak sem megy a rovására.
Az előadás áttekinti az informális álláskereséssel kapcsolatos kutatásokat. Célom annak bemutatása,
hogyan módosult a klasszikus gyenge kötések ereje hipotézis az empirikus kutatások fényében. Az elméletek és kutatási eredmények áttekintésével két tézist szeretnék igazolni. (1) A gyenge kötések ereje hipotézis empirikusan nehezen védhető, részben azért, mert a hipotézis empirikus tesztelése komoly statisztikai és adatgyűjtési problémákat vet fel. (2) Az informális álláskeresésre vonatkozó szociológiai elméletek - a gyenge kötések ereje hipotézis és a társadalmi erőforrások elmélete - mikromechanizmusainak elméleti kidolgozottsága nem éri el az informális álláskeresés közgazdasági elméletének színvonalát.
Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyváradi egyetem
Inclusion in social networks i.e. social capital, has been recognized as one of the factors of school achievement. The catholic school debate in US highlighted the capacity of intra and extra familial networks to compensate for cultural and economic gaps and assure better school accomplishments for pupils enrolled in Catholic high-schools as compared to mainstream schools. Comparing pupils learning in Hungarian with those learning in Romanian one notices that the results of Hungarian teeenagers are better though their prospects - assesed on the basis of their material endowment and cultural capital - are worse. In the article, we are testing the hypothesis that a major role in generating this apparent paradox is played by the networks in which the pupils are embedded. Then we are discussing the factors behind the differential structuration of social life of Romanian and Hungarian populations in the same city. Results are drawn upon survey data with high-school pupils from Oradea (Romania). In the concluding paragraph we develop several recommendations for educational policies and practices.
ELTE Társadalomtudományi Kar
Ha az első Magyar Sunbelt konferencia hagyományának megfelelően idén is lesz külön szekciója a különböző típusú kutatási ötletbörzéknek, egy kísérleti stádiumban lévő kutatás bemutatásával szeretnénk jelentkezni. Az AMŐBA felhasználóinak és blog regisztrálóinak időbeli és térbeli dinamikáját szeretnénk elemezni. Itt az idősorokban lehetséges trendek, hosszú illetve rövid távú memóriák feltárása mellett a hálózati kapcsolatok felderítésével kísérleteznénk. (Csak utalásszerűen: Exponenciális vagy logisztikus trendek, autoregressziv folyamatok, Hurst analízis, esetleg un. fázistér-rekonstrukció.) Hangsúlyozottan nem kész kutatási eredmények, hanem részeredmények, de még inkább ötletek, hipotézisek bemutatásáról lenne szó, annak reményében, hogy cserébe mi is további ötleteket, hipotéziseket kaphatunk a jelenlévőktől.
Kulcsszavak: társadalmi innovációk keletkezése, diffúziója, növekedési függvények, hálózati diffúzió
Absztrakt:
A társadalomtudományok nagy klasszikusainak (Malthus, Mumford, Weber, Elias) egyes munkáira és Balogh Zoltán egykori kollégám írásban nem megtalálható, s inkább csak szájhagyomány útján terjedő elképzeléseire támaszkodva mutatnám be a társadalmi innovációk keletkezésének és elterjedésének néhány alapesetét. Utána arra tennék kísérletet, hogy bemutassam milyen főbb típusai lehetnek ezeknek a diffúziós folyamatoknak, milyen módon lehetséges ezeket a kisebb hatókörű technológia innovációk, valamint a hosszú távú társadalmi valamint ökológiai folyamatok esetében alkalmazni. Az előadás záró részében foglalkoznék a társadalmi hálózatoknak az innovációk fenti diffúzióját befolyásoló szerepével.
Kulcsszavak: önszerveződés, hálózati terjedés
Esettanulmányomon keresztül azt vizsgálom, hogy egy önszerveződő csoport létrejöttében és bővülésében milyen szerepet tölthetnek be a létrehozók és csatlakozók közötti kapcsolatok, mennyire segítik (vagy gátolják) ezt már kialakult hálózatok. Prezentációmban azt próbálom bemutatni, hogy az ELTE-n a hallgatók által alapított és működtetett Társadalomtudományi Szakkollégium létrejöttében és bővülésében milyen szerepet játszhattak, játszhatnak a kapcsolatok és az egyetemisták már meglévő hálózatai. Mennyire meghatározóak ezek az egyes hallgatók csatlakozásáról való döntésében, milyen mértékben befolyásolják a jelentkezők körét illetve mennyiben lehet a hálózati szemlélet jelentette kereteken belül magyarázni az önszerveződés folyamatát.
Kulcsszavak: Szociális hálózati szoftver (Social Network Software), személyes közösség (personal community), hálózati élmény
Harmadszor (és a tervek szerint
utoljára) kerítenék szót a magyar Sunbelten a WiW-rol, aminek az ismertetni
szándékozott harmadik vizsgálati körével --egy idore -- le is zárnám a
kutatását. A munka elso fázisa az ún. logadatbázis-, a második egy online
kérdoív eredményeinek értelmezése volt; míg e harmadik szakaszban a WiW-
használók három csoportjának néhány tagjával, közel 50 fovel készítettem
interjút. Különös aktualitást ad a tapasztalatok összegzésének, hogy az oldal
napokban történo, a szélesebb nyilvánosságban is visszhangot kiváltó
értékesítésével egy idoszak is kézenfekvoen lezárható az online közösség
életében. Nagyon röviden felelevenítve az elmúlt két vizsgálati szakasz
eredményeit az eloadásomban megkísérlem bemutatni, hogy az egyes elkülönítheto
használói csoportokban milyen sajátosságok - hasonlóságok és különbségek
látszanak az egy ilyen hálózati eszközzel (Social Network Software), illetve az
egy ilyen közösségszervezodési lehetoséggel való napi szintu együttélésben. (A
WiW iránt érdekloknek még a www.hain.hu PhD -linkjét ajánlom
figyelmébe).
Kutatásomban a Népszabadságnak és a Magyar Nemzetnek azokat az elmúlt öt év során megjelent cikkeit elemeztem, amelyekben EU tagállamokról történik említés. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a két meghatározó napilapban szereplő uniós tagországok között milyen kapcsolatháló körvonalazódik. Előzetes hipotézisem az volt, hogy a kutatás kétfajta eredményt hozhat.
(1) Egyrészt a cikkek alapján felrajzolható struktúra információt nyújthat a két újság (politikai, világnézeti, EU- hoz fűződő) beállítódásairól. Úgy gondoltam, hogy a két sajtóorgánum eltérő preferenciái meghatározhatják az uniós országokhoz való viszonyulásukat is. Az a tény, hogy egy országról többet vagy kevesebbet írnak egy témával, eseménnyel vagy egy másik tagállammal kapcsolatosan, egy a lapok által vélelmezett országok közötti fontossági sorrendre utalhat.
(2) Másfelől azt feltételeztem, ha elfogadjuk azt, hogy a két vezető minőségi napilap cikkeiben a valóságnak valamiféle releváns interpretációja tükröződik, akkor a cikkek alapján, közvetett módon az Unió országai közötti valós, a napilapok preferenciáitól független kapcsolatról is megfogalmazhatunk állításokat.
A vizsgált sajtóreakciók, tehát egyrészt a sajtóról szólhatnak, másrészt a „való világról”. A kérdés az volt tehát, hogy egy politikai napilap képes- e a saját szája íze szerint tálalni a kontinensünk országai közötti eseményeket vagy a valós történések erősebbnek mutatkoznak és politikai hovatartozástól független értelmezési keretet kényszerítenek a napilapokra. Kutatásom legfontosabb céljának tekintettem, hogy kiderítsem, a mérleg nyelve a „valóság”, vagy inkább az adott újság javára billen el.
Az országok közötti fontossági sorrendet az alapján határoztam meg, hogy mely ország került centrálisabb pozícióba a képzeletbeli kapcsolathálóban. Fontos országnak minősült az, amely sok közös cikkben szerepelt más országokkal, tehát központi helyet foglalt el a rendszerben. Az eredmények alapján elmondható, hogy a két napilap fontossági sorrendje közel áll egymáshoz, vagyis a kirajzolódó struktúra mindkét újság esetében hasonló. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a valóság megállíthatatlanul betódul a sajtóba és egyik napilap sem engedheti meg magának, hogy a tényleges történésektől túlzottan elrugaszkodva szubjektív módon tematizálja kontinensünk államainak viszonyát.
Kulcszavak: Patronus-kliens rendszer, etnikai diskurzus, ego halo, szocialpolitikai segelyezes
Rovid kivonat: Bemutatasom egy folymatban levo kutatasra alapszik, mely soran a falusi elit tagjainak a kapcsolathaloi es a különböző etnikumokról alkotott percepcioi közötti osszefuggeseket vizsgalom, hangsulyt fektetve a munkaadok es munkavallalok kozotti kapcsolatokra. Reszeredmenyeim szerint egy ujszeru patronus-kliens rendszer bontakozik ki, melyet sikeresen lehetne kamatoztatni, ugyanakkor valaszt ad kiindulo kerdesemre, azaz mi a helyzet azokkal akik minden segelyezesi rendszeren kivul vannak?!
Kovács Gyula: Társadalmi hálózatok lehetséges alkalmazásai az üzleti életben.
Keywords: data-mining, market research, communication strategy
Napjainakban kombinatorikán belül igen népszerűek a különböző hálózatelméleti kutatások. A szociológusok, társadalom-kutatók ugyancsak lelkesen keresik azokat a módszertani eljárásokat, melyek segítségével minél pontosabban tudják feltérképezni a kapcsolati vagy más szavakkal szociális hálókat. A tanulmány a közösségi hálóknak olyan lehetséges üzleti felhasználási területeit mutatja be röviden, amik általában a tudományos kutatások látótéren kívülre esik. Ennek megfelelően a tanulmány röviden bemutatja, hogy az üzleti felhasználók számára miért is lehet érdekes a kapcsolati halók ismerete. Így szóba kerül a:
- Kampány-menedzselés - vélemény-formálók detektálása, speciális kommunikációk bevezetése, kampány-hatékonyság újszerű mérése - Kutatási adatok hogyan terjeszthetők ki a teljes sokaságra
- Újfajta projektálási lehetőségek
- Információ-áramlás mérése; mely marketing üzeneteket érdemes a átterelni a szó-marketing irányába
- Data Mining modellek finomítása; churn előrejelzés pontosítása.
A tanulmány néhány példán keresztül felvázolja azokat a dilemmákat, amelyek miatt a cégek többsége óvatosan közelít ezen témához.
Kulcsszavak: mentalis terkepezes, tengely, kapcsolathalo elemzes, szoftver-fejleszes
Rovid absztrakt: a 'Mental Map Editor' c. szoftver meg fejlesztes alatt all, szandekaink szerint oktoberre keszul el az elso (1.0) verzio. A szoftver a bennunket korulvevo terre vonatkozo elkepzeleseink/ismereteink gyujtesere lesz alkalmas. Ennek reszekent gyujteni es feldolgozni szandekozzuk azt az informaciot is, hogy honnan hova szoktak kozlekedni az emberek. Ezt az informaciot tobbfelekeppen dolgozzuk fel, az egyik eljaras szerint a mentalis terek kozott tengelyeket hatarozunk meg (honnan-hova); a tengelyeket pedig kapcsolathalo-elemzo eljarasokkal elemezzuk.
Kulcsszavak: társas kapcsolatok, kábítószerhasználat
Rövid absztrakt:
Előadásomban arra keresem a választ, hogy a könnyű drogok milyen hatással vannak
a társas kapcsolatokra. Egy teljes középsikolai évfolyam kapcsolathálóját
vizsgálva (2006-os survey kutatás) megpróbálok fényt deríteni arra, hogy a
különböző drogokat fogyasztók milyen szerepet töltenek be a közösségben,
mennyire foglalnak el központi helyet, azaz mekkora a presztizsük.
Kulcsszavak: társas kapcsolatok, idömérleg, életmód
Rövid absztrakt: Elöadásomban azt vizsgálom, hogy a rendszerváltást közvetlenül megelözö idöszak és az ezredforduló Magyarországán mennyi idöt töltöttek az emberek egyedül vagy mások -- rokonok, barátok, szomszédok stb. -- társaságában, jellemzöen hol és milyen tevékenységeket végeztek együtt, és mennyi idö jutott a közösségi kapcsolatok ápolására. Ehhez a KSH 1986/87-es és 1999/2000-res Életmód-idömérleg vizsgálatainak adatait használom fel.
PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
tudományos segédmunkatárs, MTA Regionális Kutatások Központja
Kulcsszavak: kapcsolati kudarc, kapcsolati tőke, tőkekonverzió esélye, kapcsolatháló morfológiája
Előadásomban a kapcsolati kudarcok hatását kívánom bemutatni terepmunka-tapasztalataim alapján. A kapcsolatháló és az integráció formáit, dinamizmusát és a kapcsolati kudarcokat a menekülttáborban élő, illetve onnan elköltözött migránsok élettörténetein keresztül vizsgáltam. A kapcsolati kudarcot megelőző integráció és kapcsolatháló, valamint az azt követő változás bemutatásával a kudarc hatásait vizsgálom, elsősorban azokat a hatásokat, amelyek a második integráció kialakulásában szerepet játszanak. Ilyen hatásként vizsgálom az integrációt, a kapcsolati tőke konverzióját, ennek esélyeit, valamint az újraszülető kapcsolathálót. Mindezekre hat az a reflexív viszony, amely az európai és a vizsgált individuum kultúrája (esetünkben iszlám és nyugat-afrikai kultúrák) között jön létre.
Babes-Bolyai Tudomanyegyetem
Elmeleti Fizika Tanszek
Kolozsvar, Romania
Egy egyszeru ketperameteres szamitogepes modellel vizsgaljuk ugy a tarsadalmi vagyoneloszlast mint a csaladi halok strukturajat. A modell ertelmeben e ket egymastol latszolag fuggetlen aspektus kolcsonosen meghatarozza egymast. Egy tetszoleges kezdeti allapotbol kiindulva a modell eggyutt generalja a helyes Pareto tipusu vagyoneloszlast, es az elsofoku rokoni kapcsolatok halojat.
Bovebben: http://www.arxiv.org/abs/cond-mat/0412516
Kulcs-szavak: szerzoi kapcsolatok, regionalis tudomany, sajtoelemzes
Rovid kivonat: A SZE MTDI doktoranduszaikent a Magyarorszagon egeszen
fiatal tudomanyos diszciplinakent szamon tartott regionalis tudomany
periodikajanak, a Ter es Tarsadalomnak feldolgozasat kaptuk meg
feladatkent. Az elmult tizenot evben megjelent szamokban megtalalhato
cikkek magyar hivatkozasait gyujtottuk ossze. Az igy kapott adatbazisbol
arra kerestuk a valaszt, hogy valoban regionális-e a regionális tudomany,
mint ahogy azt az MTA Regionális Kutatointezeteinek intezmenyi felepitese
is mutatja, vagy itt is a budapesti "vizfej" szivohatasa ervenyesul.
Tovabba megrajzolnank a periodikaban publikalo es a hivatkozott magyar
regionalistak kapcsolathalojat is.
A társadalmi tőke koncepcióját, bár nagyon eltérő meghatározás alapján,
soféleképpen mérve, s nagyon eltérő hangsúlyokkal, de sok ország
fejlesztői használják. Előadásomban azt mutatom be, hogy a legismertebb
nemzetközi és nemzeti fejlesztési tervekben hogyan jelenik meg a
társadalmi tőke, illetve, hogy milyen módon célszerű, s hogyan nem szabad
a társadalmi tőkét alkalmazni a fejlesztői munka során.
Rezümé: Az ezen előadás alapját adó kutatásunkban főként az
iskolaszövetkezeteken keresztül
diákmunkát végző fiatalok körében végeztünk mélyinterjús és
fókuszcsoportos vizsgálatot. Kutatásunk kiinduló hipotézise, hogy a
diákmunka végzés növeli a gyors munkaerőpiaci integráció esélyét.
Előadásunkban bemutatjuk, hogy miként képesek a munkát végző diákok az
iskolaszövetkezetek keretein belül társadalmi tőkére szert tenni, és e
megszerzett tőkével élni, azaz gyorsan az igényeiknek megfelelő munkát
találni.
Kulcsszavak: kollektív cselekvés, a kapcsolathálók dinamikája, stabilitás, társadalmi kontroll, kísérletek
Absztrakt:
A kollektív cselekvésről szóló számos tanulmány demonstrálta, hogy a társadalmi kapcsolathálók jelentős mobilizáló tényezőt jelentenek, mert elsődleges színterei a részvételt támogató és visszatartó társadalmi kontroll-mechanizmusoknak. Mindezt a kollektív cselekvés korábbi elméletei is felismerték, azonban feltételezték, hogy a társas kapcsolatok időben változatlanok. Egy játékelméleti modell továbbfejlesztésével, amely számot vet mind a társadalmi kontroll-mechanizmusokkal, mind a kapcsolatháló endogén változásával, az prognosztizálható, hogy olyan kapcsolati struktúrák maradnak változatlanok kollektív cselekvési helyzetekben, amelyekben a résztvevők és a távolmaradók elkülönülnek.
A modell előrejelzéseit a jelen kutatás labóratóriumi kísérletekkel ellenőrzi, amelyben a kísérleti alanyok hatfős csoportokban a számítógépük képernyőjén megjelenített egyszerű struktúrák szerint vannak összekötve. A kapcsolatokat a kísérlet résztvevői maguk alakíthatják és a társadalmi kontroll modelljeként emotikonokat (smiley-kat) küldhetnek egymásnak. A társadalmi nyomásgyakorlásra, a társadalmi kontroll kollektív cselekvésre és a kapcsolatok változtatására vonatkozó hipotézisek az egyéni döntések szintjén, az egyensúlyi struktúra kialakulására vonatkozó hipotézisek pedig a hatfős csoportok szintjén kerülnek ellenőrzésre.
Kulcsszavak: menedzserszervezet, formális-informális struktúra, skálafüggetlenség, networkdinamika
Rovid kivonat: esettanulmányom arra a kérdésre keresi a választ, hogy a személyes kapcsolatoknak mekkora szerepe van egy menedzserszervezet kialakulására, működésére. Az alig szabályozott szervezet formális felépítéséhez viszonyítva sok esetben eltér az informális struktúra. A kutatás elején azt feltételeztem, hogy a tábor szervezőinek struktúrája skálafüggetlen jellegű, a formális vezetők a csomópontok, a szervezetbe kerülés a hídszereplőkön keresztül történik. A szervezet informális struktúrája egy hét után némiképp átalakul, a középszintű vezetők átveszik a felső vezetés kapcsolatainak egy részét, ami a skálafüggetlen jelleg csökkenéséhez vezet.
Kulcsszavak: tortenetszociologia, atmenet a feudalizmusbol kapitalizmusba, halozati kohezio
Rovid kivonat: Kollegam, Quentin vanDoosselaere kutatasaba kapcsolodva arra a kerdesre keresem a valaszt, hogy mi jellemzo a kapitalizmus (gyakorlatilag) elso megjelenesekor az uzleti halozatokra. Hipotezisem az, hogy a feudalizmus uzleti kapcsolataira a tranzitiv kohezio a jellemzo (a haromszogek bezarodasa), mig az uj kapitalista elit titka a kiterjesztett bizalom: a negyszogeken alapulo kohezio (uzlettarsaim uzettarsaival nem feltetlenul kell nekem is uzleti kapcsolatba kerulnom a elit-csoporton beluli bizalomhoz es koheziohoz). Ezt a hipotezist a kollegam altal osszeallitott adatbazis (az idoszak csaknem teljes uzleti szerzodesallomanya - tobb tizezer szereplo es uzleti kapcsolat) segitsegevel vizsgalom. Eloadasomban kiterek a halozati kohezio kutatasanak uj eredmenyeire, elsosorban Vicsek Tamas es kollegainak munkajara - arra epitve, es azt kiegeszitve, vitara hivva.
Vicsek Tamás*: Szociális mega-hálózatok klaszterezése.
Munkatársak: Barabási A-L, Derényi I., Farkas I., M. Gonzalez, J. Kertész, Palla G. Pollner P.
A technika fejlődése következtében az adatok rohamosan gyűlnek az életünket meghatározó hálózatokról, például az Internetet használók (vásárlók, hálózati barátkozási csoportok, stb) vagy a cégeken belüli és közötti kapcsolatok rendszeréről. A keletkező adatbázisok néha valóban óriásiak és a bennük reprezentált személyek száma hálózatonként a több tízezertől a több millióig terjedhet. Az előadásban ismertetek egy módszert, amellyel lehetséges ilyen szociális mega-hálózatok belső struktúrájának (átfedő kohézív csoportjainak) statisztikai és egyéb analízise. A három konkrét példa, amit bemutatok: i) tudományos társszerzői hálózatok, ii) USA-beli középiskolások barátsági kapcsolatrendszere, és végül egy európai mobiltelefonos cég 8 millió felhasználójának hívási hálózata.
Péli Gábor (University of Groningen, g.peli@rug.nl): Amikor a szociális távolság számít: Hálózatok beágyazása a sokdimenziós térbe.
Workshop
A workshop a hálózatkutatás egy kevéssé mûvelt
területével, a beágyazott hálózatokkal foglalkozik. A hálózati csomópontok
mindegyikét n számszerûsíthetô szociális jellemzôvel jelenítjük meg (Blau-tér),
s így a csomópontokat az n -dimenziós tér pontjaiként kezeljük. Két csomópont
távolságát rendszerint az őket összekötő élek minimális számával adjuk meg.
Térbe ágyazott hálózatok esetén azonban a távolságot egy folytonos mérték,
pédául az euklideszi táv méri. E táv növekedtével a csomópontokkal jellemzettek
közötti társadalmi különbség is nô, már amennyiben a dimenziók alkalmasan lettek
megválasztva. A távval így a kapcsolatok létrejöveteli esélye és várható
erôssége is változik: mindenki a szociális tér egy hozzá közeli tartományából
remélhet leginkább kapcsolatokat. E tartomány (merítési bázis, catchment area,
social niche ) mérete, alakja és térbeli elhelyezkedése a társadadalmi közeg
bizonyos sajátságainak feleltethetô meg, mely révén a hálózat számos vonása
geometriai eszközökkel vizsgálható. A tér szerkezete, s ezáltal a szociális
térben végbemenô folyamatok egy jelentôs része, lényegesen megváltozik a tér
dimenziószámának (azaz az egyedeket jellemzô társadalmi változók számának)
változásával. Mivel térélményünket három dimenziós alakzatokból nyerjük, a
magasabb dimenziós terek számos meglepetést tartogatnak. S ha a térbeli
konstrukciókhoz szociológiai tartalmak tapadnak, úgy mindez újszerû szociológiai
következtetésekre vezethet.
A workshop különösebb matematikai elôképzettséget nem feltételez, de hajlamot az
elméleti-analitikus gondolkodásra igen. Formális levezetés nemigen lesz, de a
geometriai fogalomalkotás fontos szerepet kap. A hangsúly társadalmi
konfigurációk és az azokat megjelenítô geometriai konfigurációk szemléletes,
intuitív kapcsolatba állításán lesz. A kialakuló helyzet mely vonásai
magyarázhatók a társadalmi tér geometriai tulajdonságaival? Milyen gyakorlati
példák hozhatók mindarra, ami az elmondottakból következik? Az utóbbinál
számítok a hallgatóság közremûködésére.
HUNNETHUNNETHUNNETHUNNETHUNNETHUNNETHUNNETHUNNET