II. MAGYAR SUNBELT KONFERENCIA 

2005. június 11., szombat

Budapesti Corvinus Egyetem

2001-es "Nagyrektori" tanácsterem

Részletes program

                   

2nd. Hungarian SUNBELT Conference 2005.                              Szervezők:

MSZT Kapcsolatháló Szakosztály

Széchenyi István Szakkollégium

Budapesti CorvinusEgyetem

Program (részletesen lásd itt):

I. szekció (Bizalom): 9-10:30 óráig

II. szekció (Migráció, etnikum, hálózatok) 10:45-12:30

12:30-13:00: Könyvbemutató, szakosztályi ügyek megbeszélése

Ebédszünet: 13:00-14:00

III. szekció (Társadalmi tőke és kapcsolatháló): 14-18 óráig

 

Könyvbemutatók a II. Magyar Sunbelt Kapcsolatháló Elemző Konferencián

 

Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.) 2005: Törések, hálók, hidak. Választói Magatartás és politikai tagolódás Magyarországon. Budapest: DKMKA

 

Fokasz Nikosz 2004: Istenek nélkül, Politika táborok születése Görögországban. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó

 

Letenyei László 2005: Településkutatás. Budapest: Ráció Kiadó

Letenyei László (szerk.) 2005: Településkutatás. Szöveggyűjtemény. Budapest: Ráció Kiadó

 

Székelyi Mária, Örkény Antal, Csepeli György és Barna Ildikó 2005: A siker fénytörései. Budapest: Sík Kiadó

 

Utasi Ágnes 2004: Feláldozott kapcsolatok. A magyar szingli. Budapest: MTA PTI

 

Utasi Ágnes (szerk.) 2004: Kapcsolatok nemzetközi metszetben. Budapest: MTA PTI

 

Skarbsky Árpád 2003: Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban. Zsábék-Vác: Apor Vilmos Főiskola, A hét szabad művészet könyvtára sorozat.

 

 

A konferencia ideje alatt az információs pulton a kötetek és más kapcsolatháló elemző témájú cikkek, publikációk megtekinthetők, kedvezménnyel megrendelhetők lesznek!

 

 

II. Magyar Sunbelt Konferencia

részletes program

 

I. Bizalom

Sik Endre A társadalmi tőke és a bizalom

Albert Fruzsina és Dávid Bea Mobilitás, kapcsolati környezet és általánosított bizalom

Kopasz Marianna Bizalom, önkéntesség és a közügyek iránti érdeklődés

Janky Béla Individualizmus, etatizmus és a politikai attitűdök kapcsolata a bizalommal

Babarczy Eszter Politikai önbizalom és a bizalom formái

Medgyesi Márton Általánosított bizalom és a pénzügyi intézményrendszer igénybe vétele

Szántó Zoltán Ismétlődő kooperációs helyzetek, bizalom és társadalmi kapcsolatok

 

 

II. Migráció, etnikum, hálózatok

Albert Fruzsina és Dávid Beáta Személyes kapcsolatok etnikai metszetben

Gödri Irén A kapcsolati tőke szerepe a bevándorlók beilleszkedésében

Bernát Anikó és Simon Dávid Kapcsolathálózati mintavételi módszer a romák migrációs potenciáljának vizsgálatára: módszertani megfontolások

Bernát Anikó A kapcsolathálózat jelentősége a migrációban: a roma és nem roma lakosság körében

Gérecz Balázs A migrációs döntés háttere

Veres Valér Nemzeti identifikáció a társadalmi kapcsolathálók rendszerében

Messing Vera Szegénység vagy etnicitás? Roma és nem roma szegény háztartások támogató kapcsolatai

Kiss Márta Egy székelyföldi faluközösség belső viszonyrendszere a komasági kapcsolatok vizsgálatán keresztül.

 

 

III. Társadalmi tőke és kapcsolatháló

Murinkó Lívia A társas kapcsolatok hatása a szubjektív életminőségre Magyarországon, Spanyolországban és Svájcban

Juhász Attila Keleti kötések ereje

Vedres Balazs, David Stark A hazai nagyvállalatok politikai kapcsolatai 1987-2001

Fokasz Nikosz Terjedési folyamatok a médiában

Szvetelszky Zsuzsanna és Szekfű Balázs Három lépés távolság - kísérlet a pletyka terjedésének megközelítésére

Petróczi Andrea, Bazsó Fülöp és Nepusz Tamás A kiegyensúlyozottság fogalma pozitív kapcsolatokból épülő társadalmi hálózatokban

Nagy Terézia Ahol nincs kapcsolat. A kapcsolati kudarcok hatása az integritásra

Hain Ferenc A WiW - egy online közösség első két éve két kutatás eredményeinek tükrében

Perpék Éva Altruizmus, mint megtérülő magatartás

Korenyák Zsófia és Mezey Tamás: A szakkolléguimi sikeresség magyarázatai a Széchenyi István Szakkollégiumban

Micsinai István Társszerzői hálózatok a Szociológiai Szemlében

 

 

I. Bizalom

 

Elnök: Medgyesi Márton

 

A Tárki 2004 decemberi Omnibusz kutatásában részletes kérdéssor szerepelt az általánosított bizalommal kapcsolatban. Egyrészt a bizalom néhány magyarázó hipotézisét igyekezett a kérdőív vizsgálni, másrészt az alacsony bizalomszint társadalmi következményeire vonatkozó hipotéziseket (közügyek iránti érdeklődés, szervezeti tagság, politikai részvétel, pénzügyi szerződések) próbáltunk tesztelni. A kutatás eredményeiből szeretnénk bemutatni egy csokorravalót a konferencia keretében.

 

Medgyesi Márton

TÁRKI

 

 

Előadások:

 

Sik Endre

 A társadalmi tőke és a bizalom

A tanulmányban arra a kérdésre keresek választ, hogy miképpen viszonyul egymáshoz a társadalmi tőke és a bizalom fogalma. A társadalmi tőke elméletében azt találjuk, hogy a bizalom más szociológiai jelenségekkel (leggyakrabban a civil társadalombeli aktivitással, a társadalmi normákkal és a kapcsolati tőkével) összekapcsolódva a társadalmi tőke létrejöttének záloga és egyszersmind legfontosabb terméke. A tanulmányban azt vizsgálom, hogy hogyan kapcsolódik a bizalom a társadalmi tőke többi eleméhez. Van-e olyan elméletileg a társadalmi tőke részének tekintett változócsoport, amely empirikusan nem kapcsolódik a többihez? A társadalmi tőke négy részelemének kapcsolatai alapján milyen típusai vannak a társadalmi tőkének?

 

Albert Fruzsina és Dávid Bea

Mobilitás, kapcsolati környezet és általánosított bizalom

Kutatási kérdésünk: Magyarázza-e az általánosított bizalom szóródását a mobilitás illetve a homogén összetételű csoportokban való tagság? A mobilitás vonatkozásában az apa iskolázottságához, foglalkozásához képesti mobilitást, valamint a szülők településéhez képesti mobilitást tudtuk vizsgálni, a homogén vagy heterogén csoporthoz tartozást pedig azzal, vajon a kérdezett környékén élők anyagi helyzet szempontjából hasonló helyzetűek, vagy vegyes környékről van szó, illetve a kérdezett baráti köre iskolázottság és politikai beállítottság szempontjából mennyire heterogén. A vizsgált adatok alapján a vártnál gyengébb, illetve több esetben nem is az előfeltevésekkel egyező a mobilitási és csoport-heterogenitási dimenziók hatása az általánosított bizalomra.

 

Kopasz Marianna

 Bizalom, önkéntesség és a közügyek iránti érdeklődés

Előadásom egyik fő kérdését a bizalom és a különféle önkéntes szervezetekben való tagság, illetve az önkéntes felajánlások közötti összefüggések képezik. Ehhez röviden áttekintem a bizalom fogalmi meghatározásával kapcsolatos fontosabb dilemmákat, valamint az önkéntes szervezetekben való részvétel és az általánosított bizalom összefüggésével kapcsolatos elméleti megfontolásokat. Ezt követően ismertetem az önkéntesség és az általánosított bizalom kapcsolatára vonatkozó hipotézis empirikus ellenőrzésének eredményeit. Az előadás második részében a politika iránti érdeklődés és a mások iránti bizalom közötti összefüggések vizsgálatára térek ki. Az empirikus elemzések a Tárki 2004-es Omnibusz felvételéből származó adatokra épülnek.

 

Janky Béla

 Individualizmus, etatizmus és a politikai attitűdök kapcsolata a bizalommal

A tanulmány a bizalomnak egyes politikai attitűdökre gyakorolt hatását vizsgálja. Hipotézisemmel ellentétben nem bizonyosodott be, hogy a problémák megoldásában az államnak nagyobb szerepet szánó válaszadók bizalmatlanabbak lennének embertársaikkal. Ennél némileg erősebben, bár mindenképpen részlegesen támasztják alá az adatok a bizalmatlanság radikalizmusra gyakorolt hatására vonatkozó hipotézist. A nagyon bizalmatlan emberek hajlamosabbak a főáramtól eltérő politikai állásfoglalásra. A legegyértelműbb megerősítést az a hipotézis kapta, mely szerint a bizalom pozitívan hat a szolidaritás fontosságának a megítélésére.

 

Babarczy Eszter

 Politikai önbizalom és a bizalom formái

Az elemzés azt vizsgálja, hogy a társadalmilag és kulturálisan hatékonyabb, nagyobb önbizalommal rendelkező, környezetük véleményének befolyásolására képes egyének csoportja körülhatárolható-e és milyen a társadalmi összetétele. A magas politikai önbizalmat Magyarországon a háttérben meghatározzák a hagyományos társadalmi rétegződési mutatók, főként az iskolai végzettség, noha a felszínen olyan magatartási formákhoz kötődik, amelyek inkább a civil társadalomba való beágyazottság, a kapcsolati háló kiterjedtségével és a társas aktivitás magasabb szintjével függ össze.

 

 

Medgyesi Márton

Általánosított bizalom és a pénzügyi intézményrendszer igénybe vétele

Nemzetközi kutatási eredmények mutatták be, hogy az általánosított bizalom magas szintje a pénzügyi intézményrendszer fejlettségére is hat. Fejlett tőkepiacokon nem egy adott személybe vetett bizalomnak, hanem az általános bizalom szintjének, illetve a pénzintézetekbe vetett bizalomnak lehet szerepe. Különösen érdekes ez a kérdés akkor, amikor a banki szolgáltatások technológiai fejlődése (internetes bankolás, bankkártya) egy sor újfajta visszaélésre adnak alkalmat. A tanulmány az általánosított bizalom és a pénzügyi termékek igénybe vétele közötti kapcsolatot vizsgálja figyelembe véve a különböző intézményekbe (felügyeletek, bíróság) vetett bizalmat is.

 

 

Szántó Zoltán

Budapesti Corvinus Egyetem, tanszékvezető egyetemi docens

 

Ismétlődő kooperációs helyzetek, bizalom és társadalmi kapcsolatok

 

Kulcsszavak: fogoly-dilemma, ismétlődésbizalom, stratégiabizalom, kognitív egyensúly, jelzett kapcsolathálók

 

Az előadás a jelzett társadalmi kapcsolathálók szerepét vizsgálja az ismétlődő kooperációs helyzetek megoldását előmozdító bizalomtípusok kialakulása szempontjából.

 

 

 

 

II. Migráció, etnikum, hálózatok

 

Elnök: Sik Endre

 

Albert Fruzsina és Dávid Beáta

MTA SZKI

Személyes kapcsolatok etnikai metszetben 

 

 2004 nyarán egy OTKA kutatás keretében a Tárki lebonyolításával 1000 fős országos reprezentatív mintán és egy önálló 800 fős roma mintán kapcsolathálózati kutatást végeztünk. Előadásunkban a két adatbázist a személyes kapcsolatok mentén vizsgáljuk és hasonlítjuk össze. Az egyén körüli legintimebb szférát a fontos beszélgetési kapcsolathálózatokkal írjuk le. A családon kívüli kapcsolatokat a barátok számával jellemezzük. A tágabb társadalmi integrációt segítő kapcsolati tőkét pedig az un. gyenge kötések (weak ties) segítségével vizsgáljuk, egy 23 foglalkozási kataszter alapján. 

 

 

Gödri Irén

KSH NKI

A kapcsolati tőke szerepe a bevándorlók beilleszkedésében

Kulcsszavak: migráció, integráció, kapcsolati tŐke

Absztrakt: A bevándorlók fogadó társadalombeli beilleszkedése a munkaerŐ-piaci helyzetük, a vagyoni helyzetük, valamint a szubjektív beilleszkedésük (elégedettség, otthonosság-érzés stb.) alapján is megítélhetŐ. Hogyan határozza meg az egyes dimenziókon belül a beilleszkedés sikerességét – a humán tŐke, valamint fogadó társadalom részérŐl tapasztalt viszonyulás mellett – a bevándorlók által birtokolt kapcsolati tŐke? Melyek a kapcsolati tŐke azon elemei – a premigrációs idŐszakban Magyarországhoz főzŐdŐ kapcsolatok, a migrációra biztató kapcsolatok, a migráció során segítséget nyújtó kapcsolatok, vagy a jelenbeli kapcsolatok (a kapcsolatok jellegét és a kapcsolat-személyek származási országát is figyelembe véve) – amelyeknek szerepe meghatározó? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a logisztikus regresszió segítségével.

 

 

Bernát Anikó és Simon Dávid

ELTE Társadalomtudományi Kara Szociológia Doktori Iskola hallgatói

Kapcsolathálózati mintavételi módszer a romák migrációs potenciáljának vizsgálatára: módszertani megfontolások

 

Kulcsszavak: hálózatkutatás, módszertan, mintavétel, nehezen körülhatárolható társadalomi csoportok

 

A kutatás a magyarországi cigányság migrációs potenciáljára fókuszál. A vizsgálatot két különálló, személyes felkeresésen alapuló kérdőíves adatfelvétellel végeztük el. A két lekérdezés egy időben zajlott. Egyfelől a Tárki rendszeres havi Omnibuszának keretében végeztünk adatfelvételt 1000 fős országos reprezentatív mintán, amely a korábbi migrációs potenciál kutatások során feltett kérdéseket, egy kapcsolathálózati kérdésblokkot valamint a standard társadalmi-demográfiai háttérváltozókat tartalmazza. Ezzel párhuzamosan egy 800 fős cigány mintán is lekérdezzük ugyanezeket a kérdéseket az Omnibusz kérdezéssel megegyező településeken és időpontban, amelyben lesz még egy téma, egy információs társadalommal kapcsolatos blokk. A kutatás újdonsága a reprezentatív roma minta előállítását célzó hólabda mintavétel, amely biztosítja, hogy országos reprezentatív roma mintát kapjunk. A mintavételt Heckathorn, illetve Heckathorn és Salganik korábbi cikkeire alapoztuk, annak a jelen célcsoportra specifikus módosításával.

Előadásunkban a mintavételi eljárás elméletét, az elmélet adaptációjával kapcsolatos kérdéseket vizsgáljuk. Bemutatjuk a lebonyolítás gyakorlatát, az elméleti feltevések teljesülésének kérdéseit. Közöljük továbbá azokat a becslési eljárásokat, amelyekre a speciális mintavételi eljárás miatt szükségünk volt, annak érdekében, hogy a mintánk az országos reprezentatív mintával összehasonlíthatóvá váljon.

 

Bernát Anikó

TÁRKI, ELTE Szociológia Doktori Iskola

A kapcsolathálózat jelentősége a migrációban a roma és nem roma lakosság körében

2004 nyarán készült felmérés készült a felnőtt magyar lakosság és a roma lakosság migrációs potenciáljáról. A kutatás központi kérdése,
hogy mennyiben különbözik egymástól e két csoportban a migrációs potenciál mértéke és jellemzői. Megvizsgáltuk azt is, hogy a külföldi munkavállalást vagy letelepedést tervezők kapcsolati hálója
és a network különböző típusai miként függnek össze a migrációs tervvel. Itt egyfelől általános kapcsolathálózat jellemzőit,  másfelől az ún. migrációs burok, azaz a migráció-specifikus
kapcsolati háló kiterjedtségét és szerkezetét vizsgáltuk. Emellett a kutatás érdekessége és újdonsága, hogy a reprezentatív roma mintát
újfajta hólabda mintavétellel végeztük.

 

 

Gérecz Balázs

ELTE TÁTK

A migrációs döntés háttere

 

Kulcszavak: határon túli magyarok, migráció

 

Az előadás egy 2004 őszén a budapesti Márton Áron Szakkollégium lakói körében készült kérdőíves felmérés alapján arra a kérdésre keresi a választ, hogy egy általános döntési modellben milyen szempontok motiválhatják a Magyarországon tanuló határon túli magyar fiatalok migrációs szándékát, és e szempontok között/mellett hol helyezhetőek el a kollégisták kapcsolathálózatának jellemzői.

 

 

 

Veres Valér

PhD, egyetemi adjunktus, BBTE Kolozsvár

 

Nemzeti identifikáció a társadalmi kapcsolathálók rendszerében

 

A társadalmi kapcsolathálók az erdélyi magyar-román interetnikus térben való megragadásához abból a granovetteri elvből indulunk ki egyrészt, hogy a társadalmi-gazdasági cselekvések társadalmilag beágyazottak,  másrészt pedig a társadalmi munkamegosztás elsődlegesen a kulturális tőkevolumen által kondicionált. Arra próbálunk rávilágítani, hogy a  kapcsolathálók adta társadalmi-kulturális erőforrások, hogyan érvényesülnek egy megosztott nemzeti integráltságú társadalmi  környezetben a különböző korosztályok esetében. A tanulmány empirikus alapja/ a Társadalmi kapcsolathálók és nemzeti identitásminták  Erdélyben/ című kutatás, amelynek adatfelvételére 2000 áprilisában került sor; a kérdőíves felmérés mintája 1756 esetet tartalmaz, melyben  a magyar alminta 925, a román 831 esetet ölel fel.

 

 

Messing Vera

MTA SZI

Szegénység vagy etnicitás? Roma és nem roma szegény háztartások támogató kapcsolatai

 

Kulcsszavak: támogató kapcsolatok, romák

Az elemzés – mivel ez egyelőre nem önálló kutatás, hanem rendelkezésre álló empirikus adatok összehasonlító elemzése – tapogatózó jellegű.  Egy olyan kutatás kíván megalapozni, mely a roma háztartások rokoni-kapcsolati hálóit, kölcsönös támogatási rendszerét, valamint azt elemzi, hogy a korábban működő rokoni, szomszédsági kapcsolatok „biztonsági háló” szerepe hogyan változott a rendszerváltást követően. Jelen elemzés is szolgál azonban több érdekes és meglepő eredménnyel, pedig a kapcsolati hálók csupán egyetlen vetületére koncentrál: milyen tartalmú támogatási kapcsolatokkal rendelkeznek a kérdezettek. Az rendelkezésre álló adatoknak köszönhetően összehasonlíthatóak a roma és nem roma szegények, valamint a teljes lakosság támogató kapcsolatai, így alkalmas arra, hogy feltérképezzék vajon elsősorban etnikai, avagy gazdasági-társadalmi meghatározottsága van a rokoni-közösségi kapcsolatoknak. „Kedvcsinálónak” csupán egyetlen eredményt említek: a roma szegény háztartások jóval nagyobb arányban élnek kapcsolati vákuumban – vagyis híján olyan kötésnek, melyektől bármi támogatás várható, avagy adható – mint a nem roma szegények. Ráadásul az összes „kockázati tényező” (idős kor, városi lakhely stb.) fokozottan érvényesül körükben. Vagyis igaznak bizonyul egy roma ismerősöm tapasztalata, miszerint a közhiedelemmel ellentétben a romák, a rendszerváltás óta egyre inkább „magányosan nyomorognak”. 

 

 

 

Kiss Márta

Egy székelyföldi faluközösség belső viszonyrendszere a komasági kapcsolatok vizsgálatán keresztül.

 

Kulcsszavak: komasagi-, rokonsagi-, gazdasagi kapcsolatok, eros-gyenge kötések, magyarországi kapcsolatok ereje

 

Dolgozatomban egy négy éves terepmunka tapasztalatai alapján azt vizsgáltam, hogy egy székelyföldi csökkeno lakosságú kis hegyi falunak hogyan változik meg az élete bizonyos külso hatások és belso törekvések eredményeképpen. Kutatasaim soran tobbfele modszerrel dolgoztam: negyven csaladra kiterjedo strukturalt interju lekerdezese mellett szamos melyinterjut es egy 24 csaladra kiterjedo kapcsolathalozati elemzest is vegeztem. Dolgozatomban a fo hangsulyt a kozosseg belso viszonyrendszerenek vizsgalatara helyeztem, melyet a komasagi-, rokoni- es gazdasagi kapcsolatok feltarasaval elemeztem. Elsosorban az erdekelt, hogy ezeken a kapcsolatokon keresztul kimutathatoak-e a falut ero kulonbozo hatasok, mint peldaul a falurombolas es a kollektivizalas hatasai, a novekvo idegenforgalom, a Vilagorokseg Listajara torteno felterjesztes, Magyarorszag vonzasa stb. Megnyilvanul-e a "gyenge kotesek ereje" a komasagi viszonyrendszerben es a falu eleteben egyre fontosabba valo magyarorszagi kapcsolatokban?

 

 

III. Társadalmi tőke és kapcsolatháló

 

Murinkó Lívia

 

A társas kapcsolatok hatása a szubjektív életminőségre Magyarországon, Spanyolországban és Svájcban

 

Kulcsszavak: szubjektív életminőség, társas kapcsolatok

 

Előadásomban ismertetem az élettel való elégedettség és a boldogság alakulását Magyarországon, Spanyolországban és Svájcban, majd az eltérések lehetséges mikroszintű magyarázatai közül a társas kapcsolatok alakulására fókuszálok. A családi állapot, a háztartásösszetétel, a rokoni és a baráti kör kiterjedtsége, a kontaktusok intenzitása, az instrumentális és emocionális erőforrás-áramoltatás, valamint az egyesületi tagság is helyet kap az elemzésben.

Az előadás empirikus alapját két nemzetközi adatbázis adja: az ISSP 2001 25 országot átfogó nemzetközi vizsgálatának 3739 fős almintája (Magyarország n=1524, Spanyolország n=1214, Svájc n=1001), valamint a 8 országra kiterjedő EURÓPA 2000, amelyből egy 5569 fős almintával dolgozom (Magyarország n=1510, Spanyolország n=2489, Svájc n=1570).

Eredményeim azt mutatják, hogy mindhárom országban a legszűkösebben rendelkezésre álló erőforrások birtoklása javítja a legnagyobb mértékben a szubjektív életminőséget: Magyarországon ezek az anyagiak, Spanyolországban az egyéni társadalmi erőforrások, Svájcban pedig az intenzív családi kapcsolatok.

 

 

Juhász Attila

Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

 

Keleti kötések ereje

 

Előadásomban a Tárki Háztartás Monitor 2000 adatbázisát elemzem, a kapcsolathálókat leíró változók mentén, hazánk négy keleti megyére fókuszálva. Megvizsgálom tapasztalhatóak-e regionális eltérések az ott lakók kapcsolati tőkéjében, továbbá azt, hogyan hasznosítják ezeket a kapcsolatokat a különböző élethelyzetekben (munkakeresés, hivatalos ügyintézés, jó iskoláztatás). Albert Fruzsina és Dávid Beáta korábbi kutatásainak eredményeivel össze is hasonlítom az adatokat.

 

 

Vedres Balazs, David Stark


A hazai nagyvállalatok politikai kapcsolatai 1987-2001

 

Kulcsszavak: nagyvallalatok, gazdasagi halozat, dinamikus halozatelemzes
 

Absztrakt:
A szocializmus utan a politikai es a gazdasagi rendszer is alapvetoen megvaltozott. Ebben a kutatasban arra a kerdesre keressuk a valaszt, hogy hogyan valtozott a gazadasag atpolitizaltsaga a rendszer valtozasa soran. A nagyvallalatok a politikai elit cserelodese miatt uj politikai kapcsolathalokat voltak kenytelenek kiepiteni, hogy az atalakulas bizonytalalnsagait kezeljek. Mennyiben ismerhetoek fel a nyolcvanas evek kapcsolati haloi (pl a kiemelt 50 vallalat) az atalakulas utan? Milyen hatasai voltak a partversenynek a gazdasagi kapcsolathalokra? Mennyire kulonulnek el a jobboldali es a baloldali politikai kapcsolattal rendelkezo cegek egymastol az uzleti kapcsolathaloban? Mennyire jellemzo az, hogy a vallalatok lecserelik politikai kapcsolataikat kormanyvaltas utan? Mi a jelentosege a szocializmus utolso elitjenek?

 

Ezeket a kerdeseket az idoszakban legalabb egyszer a top 500-ba tartozo vallalatok sokasagan vizsgaljuk (1800 ceg). A vallalatok menedzsmentje, igazgato es felugyelo bizottsaganak a nevsoraiban azonositottuk az aktiv vagy volt politikusokat. A politikus nevsorok a kovetkezo neveket tartalmazzak: az utolso MSZMP felso vezetes (KB, PB, Nemeth-kormany, KB albizottsagok), miniszteriumi vezetok az Antall kormanytol az Orban kormanyig, valamint 90-tol az osszes polgarmester. Emellett interjuk es esettanulmanyok adjak a kutatas adatait. 

 

 

Fokasz Nikosz

ELTE TÁTK, Szociológia Tanszék

Terjedési folyamatok a médiában

 

Kulcsszavak: Média, tematizáció, kettős állampolgárság, kvantitatív dinamika, logisztikus növekedés,
 

Absztrakt:

Mediatizált világunkban a magyarországi közéletnek is egyik izgalmas kérdése hogy ki, mikor, miért, és hogyan képes befolyásolni a hazai politikai élet tematizációját.  A jelen előadás egy kiterjedt kvantitatív dinamikai vizsgálat pillanatnyi eredményeiről szeretne számot adni. A politikai napilapok több évfolyamának elemzése alapján összeállított tematizációs szótárra támaszkodva elemezzük a fontosabb belpolitikai témák életciklusát, és az azokat befolyásoló, illetve meghatározó tényezőket. Azt reméljük, hogy ezzel feltárhatjuk a politikai kommunikáció egymástól eltérő dinamikai állapotait. Azt például, hogy mikor lehet a siker reményében egy témát "bedobni", és mikor nem, illetve empirikus értelmet nyerhetnek az olyan metaforák is, mint például az "idő felgyorsulása" a különböző választási kampányok idején.

 

Kiindulásul a kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazási kezdeményezés sajtóbeli megjelenését választottuk. Kiderült, hogy egy több éves, időről-időre búvópatakként rejtőző, máskor erőteljes napi aktualitást nyerő folyamatról van szó, amely a kampány idején robbanásszerűen árasztotta el napisajtót. Az is világossá vált, hogy ez a tematika mely más tematikákkal (Trianon, kedvezménytörvény, nemzetpolitika stb.) jár párban és milyen dinamika kapcsolatban volt velük. Megpróbáltuk feltárni a köztük értelmezhető hálózati kapcsolatokat is. Kontrollként megvizsgáltuk a szintén népszavazásra került kórházprivatizáció témakörét, valamint mutatóba olyan állandó témákat is, mint például a privatizáció általában, a Kulcsár Attila féle bróker botrány, vagy a gumicsont szerepét betöltő ügynökkérdés. A dinamikai elemzéshez különböző modelleket illesztettünk. Számos esetben termékeny módon alkalmazhattuk a logisztikus növekedést. A kampányidőszak robbanásszerű folyamatainak elemzéséhez azonban ez a modell elégtelennek bizonyult. Kísérletet tettünk ezért a napilapok egymást befolyásoló, csatolt dinamikájának elemzésére is.

 

 

Szvetelszky Zsuzsanna és Szekfű Balázs

www.lebego.hu

Három lépés távolság - kísérlet a pletyka terjedésének megközelítésére

Kulcsszavak: hálózatkutatás, kommunikációelmélet, emergencia, diffúzió,  pletykakutatás, ITC, WiW.

 

Az előadás első része a pletykakutatás elméleti eredményeit  foglalja össze, kiemelten foglalkozva a közösségi tudattartalmak emergenciájának lépéseivel, és az ITC-nek a báziskommunikációs aktusok
tartalmának terjedésére gyakorolt hatásával. Az előadás második részében bemutatásra kerül az a vizsgálat, melynek során egy meghatározott
kapcsolati hálóban (WiW)terjedő pletykák jellegzetességeinek megfigyelése és leírása volt a cél.

 

 

Petróczi Andrea, Bazsó Fülöp és Nepusz Tamás

Kingston University, Faculty of Science

MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet

A kiegyensúlyozottság fogalma pozitív kapcsolatokból épülő társadalmi hálózatokban

 

Kulcsszavak: társadalmi hálózat, triád, kiegyensúlyozottság

 

A struktúrális (társadalmi) egyensúlyi állapot elérésére való törekvés a társadalmi folyamatok alapvető tulajdonága. A kutatás célja a kiegyensúlyozottság és kiegyensúlyozatlanság fogalmának kiterjesztése olyan társadalmi irányított hálózatokra, ahol erősségeben változó pozitív kapcsolatok vannak jelen. Cartwright és Harary (1956) megállapította, hogy a komplex társadalmi struktúrák egymást átfedő triádokra bonthatók, továbbá, hogy a teljes struktúra jellemzői levezethetők a triádok tulajdonságaiból. Mivel a struktúrális egyensúly stabilizálja a hálózatot, a triádok természetes törekvése a kiegyensúlyozott állapot elérése. Hagyományosan a triádokon belüli kapcsolatok irányítatlan, dichotom kapcsolatokként jelennek meg: A és B közötti kapcsolat vagy pozitív, vagy negatív. Kiterjesztve a hagyományos kiegyensúlyozottság fogalmát (Cartwright és Harary, 1956; Heider, 1946, 1958), vizsgálatunk célja triádok elemzése az irányított és változó erősségű pozitív kapcsolatokból épülő hálózatokban. A hálózatbeli háromszögek kiegyenúlyozottságának mértéket úgy definiáltuk, mint a háromszögek élerősségeiből számolt variációs együttható korrelációját az adott háromszögbeli élek összsúlyával. Ehhez három, egymástól független adatra támaszkodtunk. Mindhárom adat olyan zárt közösséget reprezentál, ahol minden tagnak egyenlő esélye volt a csoport minden egyes tagjának megismerésére és a vele való kapcsolat kialakítására. A kapcsolaterősség mérésére egy 11 kérdésből álló kérdőívet használtunk amely a kapcsolaterősség különböző elemeire (bizalom, segítségadás, szabadidő eltöltése, kommunikáció) tapint rá. Az első adat egy magyar internetes portálról származik, amely virtuális találkozóhelyként működött virtuális barátok számára (N = 56/133*). A csoport tagjai az adat felvételekor körülbelül 6 hónapja ismerték egymást. A második adat egy egyetemi csoport kapcsolatait mutatja (N = 53/64), az adatfelvételre a második szemeszter elején került sor, vagyis a tagok ugyancsak megközelítőleg 6 hónapja ismerték egymást. A harmadik adatban szereplők (N = 34/41) szintén egy egyetemi csoport tagjai, de ellentétben a másik két csoporttal, az adatfelvételre közel két év ismerettség után került sor. Adataink azt mutatják, hogy az erős kapcsolatokból összetevődő háromszögek kiegyensúlyozottak, míg a gyenge kapcsolatokból összetevődő háromszögekre ez nem igaz.
 

* 56 töltötte ki a kérdőivet az összes 113 tagból.
 

Irodalom:

Cartwright, D. & Harary, F. (1956). Structural balance: a generalization of Heider’s theory. Psychological Review, 63, 277-293. Granovetter, M. (1973). The strength of weak ties. American Journal of Sociology

Heider, F. (1946). Attitudes and cognitive organization. Journal of Psychology, 21, 107-112.

Heider, F. (1958). The psychology of interpersonal relations. John Wiley & sons.

Rapoport, A. & Horvath, W. (1961). Study of a large sociogram. Behavioural Science, 6, 279-291.

 

 

Nagy Terézia

tudományos segédmunkatárs, MTA Regionális Kutatások Központja
(Békéscsaba)
PhD hallgató, Corvinus Egyetem (Budapest)
 

Ahol nincs kapcsolat. A kapcsolati kudarcok hatása az integritásra

 

Kulcsszavak: kapcsolati kudarc, sikertelenség, instabilitás

A kapcsolatokkal foglalkozó munkák a kapcsolatok létével és működésével foglalkoznak, ugyanakkor nem kevésbé fontos az az aspektus, amikor nincsen kapcsolat, vagy nem működik. Ekkor az egyén  kapcsolatok hiányában nem tud elérni lehetőségeket, nem vagy nem jól integrálódik a társas környezetéhez. Előadásomban a kapcsolati tőke szempontjából szeretnék beszélni a kapcsolati kudarcokról, arról, hogy  mi történik, ha nincs, vagy sikertelen a kapcsolat, s hogyan válik az integráció, a kapcsolatháló, az egyén más-más szempontból instabillá. E megközelítést a hajléktalanok kapcsolatháló-vizsgálatának  eredményeivel kívánom alátámasztani.

 

 

 

Hain Ferenc

 

A WiW - egy online közösség első két éve két kutatás eredményeinek tükrében

 

kulcsszavak: WiW- social network software alapú közösségi weboldal; online közösségszerveződés; egocentrikus network-megközelítés

 

A tavalyi Pitching Fórumon már röviden bemutatott online közösségről  (amelynek regisztrált tagszáma a napokban haladta meg a 100ezret) és kutatási terv megvalósulásának egyik fázisáról számol be az előadás.  Az ún. logadatok (a belépés és WiW-használat egyes vonatkozásait rögzítő adatbázis) és az ITHAKA kutatócsoportja által a WiW 1058  tagjával felvett kérdőív adatainak másodelemzése révén próbálok válaszokat adni az előadás címének minden egyes kifejezését  alaposabban körbejárva: 1.) milyen sajátosságokkal is rendelkezik a WiW, mint online szerveződés; 2.) van-e, illetve miként van értelme  egy és hagyományos értelemben vett közösségről beszélni a WiW kapcsán; 3.) milyen tendenciák figyelhetőek meg a közösség  alakulásában az első két év folyamán. A kulcsszavakból látszik, az adatok természete egyenlőre a WiW  egocentrikus megközelítéső vizsgálatát teszik lehetővé, a whole- network szempontú vizsgálat csak ezután követekező feladat.  (Ha a a kérdés iránt érdeklődök figyelmét elkerülte volna, a www.socialnetwork.hu publikációk oldalán Szeszlér Vera írása  érzékletes bemutatása a WiW-nek)

 

 

Perpék Éva

Corvinus Egyetem, V. évf.

 

Altruizmus, mint megtérülő magatartás?

 

Kulcsszavak: altruizmus, közjószág, harmadik fél, szelektív ösztönzők

 

Abstract:

Dolgozatomban  olyan önkéntes munkákat vizsgálok, amelyekben egy kárpátaljai református gimnázium végzősei vesznek részt . Ezek a diákok - ki gyakrabban, ki ritkábban - szűkre szabott szabadidejükben öregeket, rászorulókat látogatnak és segítenek, roma gyerekekkel foglalkoznak. Azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy a diákokat milyen hajtóerők mozgatják; önkéntességük valódi, tiszta altruizmus-e; milyen szelektív ösztönzők vannak jelen; van-e az osztályon belüli kapcsolatoknak motiváló és/vagy jutalmazó ereje a szolgálatok terén; mi az osztályelnök illetve az igazgató szerepe az önkéntes munkákban? Ezek megválaszoláshoz az iskolában a Testvérem révén szerzett tapasztalataimat és egy kérdőíves vizsgálat eredményeit használom.

 

 

Korenyák Zsófia és Mezey Tamás

 

A szakkollégiumi sikeresség magyarázatai a Széchenyi István Szakkollégiumban

(Az ötletbörze részeként küldjük)

 

Kulcsszavak: szakkollégium, ego-network, hálózat, analitikus adatok, sikerességi mutatók

 

Absztrakt: A dolgozat során a szakkollégiumi sikerességet vizsgáltuk. Azt különféle mutatók alapján definiáltuk ill. az egyes személyek esetében mértük. Ezután ezen sikerességi mutatók együttmozgását vizsgáltuk analitikus, ego-network és strukturális adatokkal. Végül azt kaptuk, hogy a szakkollégisták szakmai sikeressége szignifikáns a szüleik végzettségével, minél több szoros barátja van a szakkollégiumban valakinek annál inkább választják meg tisztségek betöltésére, ill. azt hogy a közösségi sikeresség tekintetében nagyobb szerepe van az egyes szakkollégistához tartozó közöttiségmutatónak, mint a fokszámnak.

 

 

Micsinai István

ELTE-TÁTK

Társszerzői hálózatok a Szociológiai Szemlében

 

Kulcsszavak: tudománymetria, társszezőség

 

Absztrakt:

Az előadásban bemutatom a Szociológiai Szemlében társszezőségben készült cikkeknek az eloszlását. (szerzők száma szerint, hazai-nemzetközi, valamint intézményi háttér szempontjából ) Ismertetem a kirajzolódott hálózatok főbb jellemzőit. Végezetül az adataimat összevetem egy a Közgazdasági Szemlében korábban végzett kutatás eredményeivel, ami alapján a két tudomány működésével kapcsolatban fogalmazok meg állításokat.

 

 

***************************************************************

A szervezők: 
 
Bányai Bori
Eranus Eliza 
Sik Endre
Tardos Róbert
Letenyei László 

 

 

 

HUNNETHUNNETHUNNETHUNNETHUNNETHUNNETHUNNETHUNNET